"Gyermekem a PTE PMMK építőmérnök szakán most végezte a hatodik félévét. A képzés ideje 8 félév. A tanulmányait ugyancsak a PTE-n, a bölcsészkaron kezdte, ahol elvégzett két félévet. Most kapott egy határozatot, hogy még két félévet biztosít neki az egyetem államilag finanszírozott  képzésben. 

Az igaz, hogy már 8 félévet összesen „elhasznált”, mégis azt gondolom, hogy az építőmérnöki kar eleve 8 féléves, és ehhez kellene biztosítani neki a + 2 félévet. Rosszul gondolom? Segítene ennek megítélésében?"

Kedves Asszonyom!

Ha gyermeke 2008 szeptemberében kezdte meg tanulmányait a PTE PMMK-n, akkor az alábbi szabályok érvényesek rá:
1. finanszírozási státusza 1 tanév időtartamra szól;
2. 12 államilag támogatott félév áll összesen rendelkezésére (összes alap- és mesterképzését is beleértve);
3. a 12 félévből az adott képzéshez rendelt támogatási idő (a Felsőoktatási törvény 55.§-ában foglaltakkal összhangban) két félévvel hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ezeket az adatokat a PTE Térítési és Juttatási Szabályzata alapján írom Önnek.
 
Ha tehát az építőmérnök képzés 8 féléves, akkor 8+2 féléve van annak elvégzésére (ahogyan nagyon helyesen gondolja) államilag támogatott formában, amennyiben
- a maximális 12-ből van még annyi, hogy ezt kihasználja, illetve
- a tanév végén nem megfelelő tanulmányi előmenetele miatt nem sorolták át költségtérítéses képzésbe.
Kérdés:
- hány államilag támogatott félévet használt el a hallgató a korábbi képzésén?
- korábbi képzéséről az építőmérnök képzésre rendes felvételi eljárással került be, vagy átjelentkezett?

Az átjelentkezés kérdése azért fontos, mert ha így került jelenlegi képzésére, akkor az átvételi határozat tartalmazta a képzés elvégzésének feltételeit, így a felhasználható államilag támogatott félévek számát is.
A korábbi képzésen elhasznált államilag támogatott félévek száma pedig azért lényeges, mert azok már levonódtak az maximálisan felhasználható 12-ből.

Ha mindezen kérdések megválaszolása és átgondolása után is azt látják, hogy a 8+2 félév kihasználása lehetséges, azt tanácsolom, hogy a határozat ellen fellebbezzenek a fenti indokokkal.

Jó, jó, teljesen igaz.. Hamar köszörüljük ki a csorbát! Be kellett volna linkelnünk a ponthatárokat a Felviről, hivatalos forrás ide, vagy oda.

A kedves olvasó kérésére tehát: íme a 2011. évi felvételi eljárás pontszámai.

Ráadásképpen pedig még egy kis statisztika is található a sajtó és az érdeklődők számára szintén a Felvi weboldalán.

Kellemes böngészést!

Itt a pótfelvételi.

A felvi oldalán a fenti linkre kattintva már láthatóak a 2011-es pótfelvételi eljárásban meghirdetett alapszakok, felsőfokú szakképzések és mesterképzések.

Figyelem! Pótfelvételire csak az jelentkezhet, akit a rendes felvételi eljárásban nem vettek fel sehová, vagy akkor nem is nyújtott be jelentkezést.

Augusztus 9-ig lehet jelentkezni, ennek díja 5000 forint. A pótfelvételi eljárásban csak 1 helyet lehet megjelölni.

Az elektronikus jelentkezés még nem él, erre egy-két napot várni kell, de a papír már most benyújtható. Jelentkezési lap beszerezhető az Oktatási Hivatal, vagy az Educatio  ügyfélszolgálatán, illetve az egyes felsőoktatási intézményeknél. Az intézményekhez érdemes előbb odatelefonálni, mert megfigyelésünk szerint sok helyen nem tartanak jelentkezési lapot.

Oktatási Hivatal: Budapest V. kerület, Szalay utca 10-14. félemelet 48.

Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.: Budapest, XII. Maros utca 19-21. (bejárat az utcáról)

Nota bene: A pótjelentkezés rendszerint késedelmes beiratkozással és késedelmes tárgyfelvétellel is jár, melyekből a félév során némely kellemetlenség származhat.

Final countdown

Ma minden eldől.

Kiderül felvettek-e és a igen, hová. Ősztől egyetemista leszel? Vagy mégsem?

Idén 141 ezer felvételiző nyújtotta be jelentkezési lapját: ennyi ember és ennyi család izgul a sikerért. Este nyolckor minden kiderül.

Idén először többen jelentkeztek elektronikusan, mint papíron. Ezt az Oktatási Hivatal elégszer elmondta. Most megsúgom, hogy ennek oka lehetett az is, hogy nem könnyen lehetett a papír alapú jelentkezési laphoz hozzáférni. De ezen már túl vagyunk. Koncentráljunk a jelenre: idén először a Facebookon is megjelennek a ponthatárok - juppi! Hivatalos forrásnak természetesen elsődelgesen a www.felvi.hu oldal tekinthető, de úgyis pillanatok alatt elterjed a neten és egy csomó helyen rátalálhatsz. Annyira korszerű lett az Oktatási Hivatal, hogy a fészbuk mellett már okostelefonra telepíthető alkalmazást is fejlesztettek neked. Ezzel azonnal csekkolhatod, felvettek-e.

Szurkolj magadért bárhol, a Pont Ott Partin Miskolcon, Szolnokon, Budapesten, Debrecenben vagy Pécsett, vagy baráti körben, esetleg otthon, kívánom, hogy úgy legyen, ahogy a legjobb neked.

Az Erő legyen veled!

Tisztelt Tanár Úr!

 
Azt szeretném megtudni, milyen lehetőségeim vannak a továbbiakban a
felsőoktatásban.

  2009-ben szereztem meg a diplomámat gyógytornász szakon, 8 félév alatt. Most szeretném átképezni magam ápolónak. Mivel az államilag finanszírozott 12 félévből nem használtam fel mindet, mehetek még államilag finanszírozott képzésre, 4 félév erejéig, annak ellenére, hogy van már diplomám, vagy sem?

Éva

Kedves Éva!

Mivel alapképzésben már szerzett egy diplomát államilag támogatott keretek között, ezért ezen a képzési szinten nincs lehetősége ismét államilag támogatott képzésre járni.

Lehetősége van azonban mesterképzésben elhasználni megmaradt féléveit.

Az idei rendes jelentkezési időszakról már lecsúszott, a keresztféléves pedig messze van, javaslom, hogy addig nyújtson be egy előzetes kredit-elismertetési eljárásról szóló kérelmet mondjuk a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karára, vagy más olyan intézménybe, ahol van ápoló mesterszak és kérdezze meg, hogy az ápoló mesterképzésre ápolás és betegellátás- gyógytornász szakirányon alapdiplomával felvételt nyerhet-e.  Az intézmény dönthet úgy, hogy felveszi ezzel az alapdiplomával és határozatba foglalja, melyek azok a tárgyak, melyek az ápolás mesterszakon a gyógytornász alapvégzettség kiegészítésére, a mesterképzés tananyagának elsajátításával egyidőben, elvégzendők.

Ha kérelmére pozitív választ kap,  érdemes jelentkezni a legközelebbi felvételi eljárásban, mikor az ápolás mesterszakot meghirdetik, természetesen államilag támogatott finanszírozású képzésre. Amennyiben felvételt nyer, négy féléven keresztül lehet még államilag támogatott. Ha végez a képzésen gyógytornász végzettsége mellett diplomás ápoló lesz Önből.

Sok sikert kívánok!

Pótzéhá Tanár Úr

Találtam egy oldalt a neten, ahol szöveget, vagy egész blogot lehet címkefelhővé konvertálni. Belinkeltem a pótzéhá blogot a megfelelő mezőbe, az eredményt pedig alant láthatjátok.

Ha szeretnétek megtudni, hogy saját blogotok, legutóbbi esszé-jellegű házi feladatotok, vagy bármely általatok írt szöveg mit árul el rólatok, próbáljátok ki ti is!

Minél sűrűbben fordul elő egy kifejezés, annál nagyobb betűvel jelenik meg a képen. Roppant tanulságos látni, milyen szavakat használunk a leggyakrabban. A színekkel, elrendezésekkel is remekül el lehet szórakozni, amíg várunk a pontszámokra, alkalmassági vizsgák eredményére, következő vizsgára, diplomaosztóra.

És nem, nem kapok az oldal tulajdonosától semmit, tiszta megosztási vágyból ajánlom.

Május vár, napsugár..! Ismét eljött a vizsgaidőszak. Be kell szerezni egy csomó jegyzetet, könyvet és sokat-sokat kell tanulni az elkövetkező hónapban. Bejelentkeztél már minden vizsgára? Vigyázz, a legjobb helyek az első öt percben elfogynak! Bár ezt már biztosan észrevetted, hisz a vizsgajelentkezés indítása óta már eltelt egy kis idő.

Túlestél a pótlási héten, túl vagy az összes késedelmes házi feladat leadáson, pótpótzéhán és gyakjegyzőkönyv pótleadáson. Már most eleged van, pedig még el sem kezdődött.

Azért nem olyan rossz ez a nyári vizsgaidőszak. Lehet tanulni a strandon, vagy a kertben, vagy egy árnyas parkban. El lehet menni a könyvtárba, ahol kellemesen hűvös van egész nap. Amikor épp nincs vizsga, rengeteg szabadtéri elfoglaltság közül választhatunk: legyen szó esti borozgatásról egy kiülős helyen, túráról a hegyekben, úszásról, bringázásról, grillpartiról, koncertről, vagy hullócsillagnézésről.

Régesrégen volt olyan hely, ahol aznapi elégtelenért ingyen korsó sör járt. Biztosan vannak ma is olyan vendéglátó-ipari létesítmények, ahol felkészülnek a vizsgaidőszakra.

Érdemes hajtani, hogy miért is?

-         hogy ne rúgjanak ki, mert nem haladsz a megfelelő ütemben -jobb már most beleszokni, hisz ha átmegy az új felsőoktatási törvény a félgőznél lassabban haladók mindenhol búcsúzhatnak;

-         hogy a következő félévben jó átlagod legyen, amire jó ösztöndíjat adnak;

-         hogy ne csússz (olyan sokat);

-     hogy ne soroljanak át költségtérítéses képzésbe (már ha államilag finanszírozott képzésre jársz), ugyanis azokkal, akik utolsó két aktív félévük során nem szereznek legalább 30 kreditet, ez történik;  

(Forrás: Felsőoktatási törvény 55.§: Ha a felsőoktatási intézményben államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a felsőoktatási intézmény megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. E bekezdésben foglalt feltételek alapján az átsorolással érintett államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók száma a tanévben a felsőoktatási intézmény államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóinak tizenöt százalékáig terjed.”)

Kedves Hallgatók, kéz és lábtörést!

A felsőoktatási rendszer tervezett változásairól

Az a baj az egyetemek bezárásával kapcsolatos új hírrel, hogy túl nagy változás, túl távoli következményekkel. Remélem, modellezték a hatásokat, amelyeket kiválthat. Bár két hete dobta vissza Viktor az előző koncepciót, amiben még nem szerepelt ilyesmi. Két hét alatt el lehet készíteni egy ilyen mérvű hatástanulmányt? Biztosan.

Vezetőink tehát már tudják, milyen hatással jár a felsőoktatás jelentős megváltoztatása. De ezt nem mondják meg nekünk. Ha nem mondják, akkor pedig elképzeljük a hatásokat. Ilyen az emberi természet: keresi a választ.

Mit képzel az egyszeri ember, józan paraszti ésszel?

-          Akinek már van diplomája, az örül neki, hogy ő megúszta ezt az egész őrületet. Neki már megvan a felemelkedés esélyét jelentő végzettsége, a mai fiatalok meg nem érdeklik. Lapoz is tovább. Sajnos, pont ide tartoznak a politikusok is. Már mindnek van (remélhetőleg) diplomája, az utca népe meg kit érdekel.

-          A mai fiatalok, akik most járnak egyetemre, a fejükhöz kapnak: Úristen, most mi lesz? Megszűnik a sulim? Mi lesz velem? Ez már rám is vonatkozik?

-          Akik jövőre, vagy néhány év múlva érettségiznek, még jobban szoronganak, nem beszélve a szüleikről, akik a cechet fizetik. Nyelvvizsga kell a felvételihez? Két emelt szintű érettségi a belépő? Csak a reálképzéseken lesz sok államilag támogatott hely? És a humán beállítottságúakkal mi lesz? Sok az eszkimó, kevés a fóka.

Miről szól mindez a politika számára?

Új ország-szlogenünk az államadósság csökkentése. Az adósság attól csökken, ha törlesztik. Fizetni csak akkor lehet, ha van miből, ehhez tehát forrást kell keríteni. Mivel az állami kiadások csökkenthetők a legegyszerűbben és leggyorsabban, onnan fognak elvonni. A felsőoktatásból kivezetett pénzzel elő is teremtettek egy-két piculát:

-          Az államilag támogatott hallgatói létszám 30 ezer főre csökkentése (53 ezerről), minimum a kieső 23 ezer hallgató normatíváját spórolja meg az államnak, jelenti viszont azt, hogy csak fele annyi gyerek jut államilag támogatott felsőoktatáshoz, mint ma.

-          A költségtérítés összegének a tényleges kiadások fedezésére alkalmas összegre emelése szintén hoz pár milliárdot, ami az állam zsebében marad, mivel nem kell kiadni.

-          A jelenlegi 29-ről 16-ra csökkentve az állami felsőoktatási intézmények számát, a bezúzott intézmények oktatási, gazdasági, adminisztrációs hátterkiadásaiból is komoly összegek nyerhetők.

Mindezen gazdasági előnyökkel párhuzamosan egyéb előnyök is teremtődnek, például újra nagy szó lesz, ha valakinek lesz diplomája, vagy például csökken a diplomás munkanélküliek száma. Ezt majd jól bemondja a rádió és a tévé. Azt nem mondják be, hogy a nem-diplomás munkanélküliek száma nő (pont annyival, ahányan nem jutottak be a felsőoktatásba). Kiadást úgysem fognak jelenteni, hisz az álláskeresési járulékra a jövőben még kevesebbet kívánnak költeni.

A sok érettségivel rendelkező munkanélküli törheti a fejét, hogy mihez kezdjen. Logikus lenne, ha a hiányszakmák felé fordulnának, mint amilyen az ács és állványozó, vagy a hegesztő. Vajon miért hiányszakmák ezek? Mert az ács és állványozónak nincs munkája a téli hónapokban, az építőiparban kevés a folyamatos foglakoztatással járó bejelentett állandó munkahely, hogy a fizikai megterhelésről ne is beszéljünk. Ki mer erre jövőt tervezni? A hegesztőé sem egy olyan könnyű meló, a munka közben keletkező füst és ártalmas fénykibocsátás következtében állandó szembetegségek és tüdőkárosodás lehet osztályrésze a dolgozónak, később ezek folyományaként súlyosabb kórképek. Nos, ilyen és ehhez hasonló kockázatok is közrejátszanak abban, hogy a népek hanyagolják a hiányszakmák tanulását.

No meg, most is, mint mindig, az ember vinni akarja valamire, s az elmúlt néhány évtizedben, aki diplomát szerezett, érezhette úgy, hogy vitte valamire az életben. A felsőoktatás tervezett változtatásai után a diplomások újra érezhetik ezt, a többieknek pedig… el lehet menni.

Remegő térdek, felszegett fejek, matrózblúz és szőlőcukor. Mindenkinek van egy jótanácsa, aminek semmi hasznát nem veszed és mindenki baráti fensőbbséggel veregeti a hátadat: „te is túlleszel rajta”, illetve „lényeg, hogy görbüljön” felkiáltással.

Eljött a nap, ami eddigi életetek egyik legkomolyabb kihívása: itt az érettségi.

Remek edzés ez a jövőre, hogyan kell a tanulásra összpontosítani az energiákat és nagy mennyiségű tananyagot észben tartani úgy, hogy a megfelelő időpontban elő is lehessen húzni a szükséges részt. Jövőre a vizsgaidőszakban már te is mosolyogva gondolsz vissza a mostani parára: azt hittem, nagy cucc a matek érettségi, de az analízis vizsgához képest csak röpdolgozat volt…

Hát, kedves érettségizők: kéz- és lábtörést!

Az olvasó kérdez

Azt szeretném kérdezni, hová fordulhatok, ha az orvosom szerint nincs biztosításom?

Nemrég beteg lettem és  elmentem a háziorvosomhoz (sajnos azóta több orvosnál is jártam és még közel sincs vége), aki azt mondta, hogy úgy látja, nincs biztosításom. Egyetemista vagyok, és eddig úgy tudtam, hogy ilyen esetben az iskola fizeti utánam a tébét. Az orvos szerint is járna, így nem értem, hol lehet a hiba. Felkerestem a tanulmányi osztályt, ahol azt mondták, hogy ők semmiről nem tehetnek, már évek óta nem nekik kell jelenteni az OEP felé a jogosultságokat, menjek az oktatási hivatalhoz. Nem gondoltam, hogy ez ilyen macera lesz, nem értem, miért kell nekem foglalkozni ezekkel a dolgokkal?

Szeretném ezt a kérdést minél előbb elintézni, mert úgy néz ki, hogy néhány hónapig kénytelen leszek gyakrabban találkozni orvosokkal, mint szeretnék.

Kedves Áron!

Meglehet mondtam már, hogy a hatékony önmenedzselés a hallgató legélesebb fegyvere, de ha mondtam is, nem lehet eléggé hangsúlyozni. Jól tetted, hogy az eset után rögtön léptél és a tanulmányi osztályhoz fordultál tanácsért.

Jól mondták, 2009 eleje óta valóban nem a felsőoktatási intézmények feladata a hallgatókra vonatkozó adatok továbbítása az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felé, hanem az Oktatási Hivatalé, amely az adatokat a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) adattartalma alapján szolgáltatja. A felsőoktatási intézmény feladata kimerül abban, hogy a hallgató jogviszonyadatait bevigye saját hallgatói információs rendszerébe, s ha azokban változás történik, 15 napon belül jelentse a FIR felé. Bár a rendszer 2 éve áll, az általad felvetett probléma időről időre újra megjelenik. A hallgató számára az orvosnál derül ki, hogy nincs biztosítása.

Aggodalmat kelthet, hogy a rendszer működése 2 év után sem zökkenőmentes. Ha az lenne, neked most nem kellene fáradoznod azzal, hogy megtaláld a megfelelő helyet arra, hogy bebizonyítsd: igenis jár neked az orvosi ellátás.

Mit tehetsz mégis?

Megkérdeztük az ügyben illetékes Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervét.  A jelenséget, mikor az orvos észleli a társadalombiztosítás hiányát, „piros lámpának” hívják, - tudtuk meg a hivatal tájékoztatásából. Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét megelőzően a szolgáltató (esetünkben az orvos) kötelessége, hogy online módon megvizsgálja, a TAJ szám mögött van-e biztosítási jogviszony. A TAJ szám érvényessége nem jelent rendezett jogviszonyt. A jogosultság bejegyzése a bejelentésre kötelezett jelentése alapján jelenik meg az OEP nyilvántartásában. - Nos, ez az, ami nálad kimaradt. A bejelentésre kötelezett Oktatási Hivatal által szolgáltatott adat az orvos képernyőjéig a félév közepére sem jutott el.

A jogviszony-ellenőrzésétől függetlenül mindenki megkapja a szükséges ellátást, azonban a szolgáltató köteles tájékoztatni a beteget jogviszonyának hiányáról, aki ennek alapján felkeresi az egészségbiztosítási szakigazgatási szervet, hogy rendezze jogviszonyát.

Az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél az okirati eljárást személyesen, írásban, vagy interneten lehet kezdeményezni. Az eljárás lényege, hogy a jogosultsággal rendelkezőket „ideiglenes technikai zöld lámpa” adásával jogosultként szerepeltesse rendszerében. Az eljárás kezdeményezésekor az ügyfél hitelt érdemlő igazolással, okirattal kell, hogy igazolja jogosultságát. Számodra ez azt jelenti, hogy vinned kell egy adott félévre érvényes hallgatói jogviszony-igazolást az OEP-hez és abban a félévben nem lesz gond az orvosnál.

Az a belföldi személy, aki nem biztosított és jogosultsággal sem rendelkezik, járulékfizetésre kötelezett. A bejelentést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (volt APEH) felé kell megtenni az erre rendszeresített nyomtatványon. A járulék havi összege 2011. január 1-jétől 5100 forint. Az a hallgató, akinek már nincs jogviszonya, de állása sincs még, és nem regisztráltatta magát álláskeresőként, keresse fel a lakóhelye szerint illetékes APEH kirendeltséget, hogy gondoskodjon egészségbiztosítási ellátottságáról.

Pótzéhá Tanár Úr

A cikk tartalmának jogi hátterét az 1997. évi LXXX. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény adja.

Ha hülye vagy a matekhoz, az a baj.

Ha gőzöd sincs az irodalomról, az a baj.

Ha nem megy a hejesirás, az is baj

– bár ha elég vastag a bőr a képeden, még sokra is viheted, az a baj.

Ha nem tudsz megjegyezni egy évszámot se, az a baj.

Ha max egy kört tudsz lerajzolni, az a baj.

Ha utálod a fizikát, az a baj.

Ha köcsög a kémiatanár, szívat és karót ad évvégén, az a baj.

Ha 10 métert dobsz kislabdával, az a baj.

Ha botfüled van, szinkópa, az a baj.

Ezek után az érettségi mégis megvan, fel is vettek valahová, de hová jársz, te szerencsétlen? Normális vagy, milyen szakra?? Az a baj.

Bölcsész szakos, gyorsétterem, az a baj.

Fukszos főnök asszisztense, az a baj.

Festőművész, éhenhalás, az a baj.

Ambíciók, zsíros kenyér, halál után elismerés, az a baj.

Közgazdászként, harisnyában negyven fokban, az a baj.

Az öltönyöddel együtt szakadtál el a valóságtól, az a baj.

Gazdálkodás, gurulósbőrönd, rózsaszín ing, az a baj.

Jogász lennél, erkölcsi fogyatékos vagy, az a baj.

Kommunikáció és médiatudomány szak, komédia, az a baj.

Playmate menedék, HP képző, az a baj.

Színész leszel, léha élet, az a baj.

Elsőre felvettek? Ki fogsz égni, Ternyák Zoli, az a baj.

Állatorvos, tehénellés, az a baj.

Hörcsögvakbél, mirigyműtét, az a baj.

Agrármérnök, kombájntanszék, az a baj.

Még diplomád is lesz róla, hogy paraszt vagy, az a baj.

Turizmus-vendéglátás lehúzástan, az a baj.

Szoli, műköröm, sznobok klubja az a baj.

Tanárképzés, magadnál vagy? Az a baj.

Nincs fizetés, lefejelnek, az a baj.

Igazgatásszervező - hivatásos bürokrata, az a baj.

És még erre büszke is vagy, az nagy baj.

Mérnök lennél, jó sok pénzért, az nem volna baj,

Kockafejű érzéketlen, az a baj.

Vegyészszakos, egérkínzó, multibérenc, az a baj.

Középosztály, gyógyszerlobbi, az a baj.

Anyádat is megmérgezed, az nem baj?

Magyar-könyvtár, büfészak, az a baj.

Tesiszakos, büdöslábú, az a baj.

Annyi eszed van, mint egy marék lepkének, az a baj.

Informatikus, szociális hátralékos, procifejű, az a baj.

Orvos lennél, istent játszol, az a baj.

Tíz év múlva is 100 ezer lesz a nettód, az a baj.

Azért tanultál ennyit, hogy elhúzzál külföldre, az a baj.

Adóforint milliókból, az a baj.

A fogorvos nem is orvos, az a baj.

Belógatja az arany Rolexet a pofádba, míg köszörüli a fogadat, az a baj.

Rohadt szadista, az a baj.

Szociális munkás, nem is munka, az a baj.

Garantált, hogy beledöglesz, az a baj.

Fizikus szak, szobatudós, az a baj.

Erdőmérnök, Rumcájszképzés, az a baj.

Azt hiszem, minden képzési területet érintettünk. Mint látjuk, a kákán is lehet csomót találni, ezért mindenkinek azt ajánlom, az legyen, ami lenni szeretne.

Riszpekt Bëlga.

Az Edupress finoman úgy fogalmaz, nem akadálymentes a Bursa Hungarica ösztöndíjak folyósítása. Valójában sosem teljesen akadálymentes, mert minden évben vannak kisebb-nagyobb zökkenők az ügymenetben. Ez a mostani talán azért harsányabb a korábbiaknál, mert arra mutat rá, mekkora bajban vannak a megyei és települési önkormányzatok, ha már a nem túl jelentős összegű Bursa Hungarica támogatásokat sem tudják kifizetni.

Ebben a félévben 500 települési és 4 megyei önkormányzat késlekedik a kifizetéssel. A megyei önkormányzatok közül a Pest megyeiről hallhattunk az utóbbi időben sokat, a közétkeztetés akadozása, kifizetetlen közüzemi számlák kapcsán. Bursa ügyben Pest mellett azonban Baranya, Heves és Komárom-Esztergom megye is érintett.

De mi is a gond?

A Bursa rendszerét egyébként sem egyszerű megérteni, nem árt hát egy kis háttérismeret a probléma áttekintéséhez. Először is a támogatás jogi hátterét a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) kormányrendelet szabályozza 18. paragrafusában. Hogy ne kelljen ennek böngészésével bíbelődnie a kedves olvasónak, itt vázoljuk a lényeget.

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj célja a szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatási tanulmányainak támogatása. Támogatási rendszere többszintű, a pénz egyik részét a települési és megyei önkormányzat, a másikat a felsőoktatási intézmény adja a hallgatónak. Az első két résztvevő 1000 és 13000 forint közötti összeggel, az iskola pedig további 1-5000 forinttal támogatja a pályázaton nyertes hallgatót. Ha felsőoktatási intézmény hallgatójaként pályázott, akkor 2 féléven, azaz 10 hónapon keresztül, ha még végzős középiskolásként, hallgatói jogviszonya létrejötte előtt pályázott, akkor 6 félévig, azaz 3x10 hónapon keresztül.

Bursa: a görög byrsa szóból származó középkori latin szó tulajdonképeni jelentménye irha, bőr átvitt értelemben pénzes zacskó, tarsoly. Utóbb e szóból származott a börze. A kat. egyházban bursának neveztetik a szelence, melyben az Ur teste őriztetik. A középkorban az egyetemekkel kapcsolatban keletkezett házak, melyekben az ifjuság lakást és ellátást nyert, szintén bursának neveztettek. Innét származott a német Bursch szó, melyet a XVII. században a vándorló kézműves legények magukévá tettek. Bursarius, valamely közös jószág felügyelője, pénztáros. –forrás: Pallas Nagylexikon

Mivel a támogatók nem személyesen tömik a pénzt a diák zsebébe, kell egy szervezet, esetünkben a KIM alá tartozó Wekerle Sándor Alapkezelő, amely koordinálja a névsort és a pénzt az önkormányzatok, a felsőoktatási intézmények és a hallgatók pénztárcája között.

Az Alapkezelő minden félévben elküldi a pályázaton nyertes hallgatók névsorát erre a célra rendszeresített pályázati felületén az illetékes főiskoláknak, egyetemeknek, akik ellenőrzik a listán szereplő hallgatók jogosultságát. Az lehet jogosult, aki valóban az adott intézmény hallgatója, aktív félévét tölti nappali tagozaton és első alap, vagy mesterképzésen tanul, egységes osztatlan képzésen, vagy felsőfokú szakképzésben vesz részt.

 A jogosultságok ellenőrzése után az intézmény a legközelebbi kifizetési alkalommal megkezdi az ösztöndíj intézményi részének kifizetését. Az intézményi részt akkor is ki kell fizetni, ha az önkormányzati ösztöndíjrész fedezete még nem áll rendelkezésre az iskola számláján.

A Bursa folyósításának évi 10 hónapja naptári évre értendő, nem tanévre, tehát egy tavaszi félévben (február, március, április, május és június hónapban) és az azt követő őszi félévben (szeptember, október, november, december és január hónapban) jár, míg a jogosultsági kritériumok fennállnak.

Az önkormányzati ösztöndíjrész az intézményi résztől függetlenül érkezik, ezt akkor lehet kifizetni, ha az önkormányzat továbbította a fedezetet az Alapkezelőhöz, aki eljuttatta azt a felsőoktatási intézményhez.

Nos, itt van most a probléma.

Számos önkormányzat nem küldi a pénzt, mert nincs miből, a hallgató pedig, aki épp azért nyert a pályázaton, mert szociálisan rászorult, nem számíthat a havi apanázsra. Ha valóban rászorul erre az összegre, akkor egy hónapnyi késedelem is végtelennek tűnik. Ha a szülei, vagy egyéb forrásai kisegítik a havi büdzsét, akkor persze remek dolog egy nagyobb összeg egyben a félév végén, de az kevésbé segíti a napi megélhetést, a terhek könnyítését, holott az ösztöndíj célja ez volna.

Mint tudjuk azonban, minél több szervnek kell együttműködnie és minél nagyobb tömegről van szó a bürokrácia kerekei annál nehézkesebben forognak, annál nehezebb az egyéni ügyek kezelése. Ha pedig tömegesen üt be a krach, mint most, az egész gépezet megbénulhat.

Persze eddig valahogy még mindig kifizették a hallgatóknak az összes elmaradt, elcsúszott, eltévedt Bursát a félév végére, bízzunk benne, hogy ez idén is így lesz.

Holnapig érvényesek az előző félévre kiadott matricák a diákigazolványokon.

A tapasztalatok szerint a felsőoktatásban tanulók több mint fele hagyja az utolsó pillanatra diákigazolványának érvényesítését. Ha te is köztük vagy, fuss a tanulmányi osztályra és vedd fel a matricádat!

Kalauzok és ellenőrök várják kihegyezett ceruzával a pénteket. Április elsejétől ugyanis már nem lesznek érvényesek a 2010/2011-es tanév első félévére kiadott diákigazolvány matricák. Az érvénytelen igazolvánnyal utazó diákok pedig komoly összegekkel fizetnek feledékenységükért.

Matrica csak aktív félévben jár. Lássuk, milyen utazási kedvezményeket vehet igénybe, akinek van érvényes igazolványa:

-         Vonaton, HÉV-en és távolsági buszon:

o       Félárú jeggyel utazhatsz, ha nappali, vagy esti tagozatra jársz, ahányszor csak akarsz és ahová csak akarsz, az országhatáron belül

o       Félárú jeggyel utazhatsz a lakóhelyed és a felsőoktatási intézmény között, ahányszor csak akarsz, ha levelező tagozatos vagy

o       90%-os kedvezményed van tanuló havibérlet (távolsági busz esetén félhavi bérlet is) vásárlására a lakóhelyed és az iskola között nappali, esti és levelező tagozat esetén is (kivéve a HÉV-et, ahol csak nappali és esti tagozatosként vehető igénybe ez a kedvezmény)

-         Helyi közlekedés vidéken és a fővárosban:

o       Tanulóbérlettel utazhatsz , melynek ára példaképpen

§         Miskolcon 3200 Ft

§         Pécsett 2640 Ft

§         Debrecenben 3300 Ft

§         Szegeden 2850 Ft

§         Budapesten 3850 Ft.

Az új matricák 2011. október 31-ig érvényesek.

Szemesnek áll a világ, mondták régen, most meg azt mondják, az információ hatalom. Teljesen mindegy, lényeg, hogy a felsőoktatásban is az viszi valamire, aki ott van, ahol a hasznos infókat osztják. Figyel, fülel, áramoltat. Félévenként ezreket, tízezreket spórolhat meg.

A tankönyvek és jegyzetek listáját minden tanár a félév első óráján közli a hallgatókkal.

Ezt az órát vétek kihagyni, mivel ez  a félév adminisztratív információk szempontjából legfontosabb órája.

Egyes tanárok könyvből tanítanak és könyvet kérnek vissza, mások saját jegyzetükből vizsgáztatnak, megint mások az előadások, gyakorlatok és szemináriumok anyagát kérik számon. A jófej tanár a hálóra is feltölti a tanulnivalót, aki pedig pénzt akar keresni szellemi termékével, vigyáz, hogy nehogy felkerüljön valahogy.

Tankönyvet és bekötött jegyzetet az egyetemi jegyzetboltokban újonnan, az intézmény vonzáskörzetében található, erre szakosodott antikváriumokban használtan szerezhetünk. Órai jegyzetet, - ha magunk nem mutatunk különösebb tehetséget ezen a téren, illetve megengedhetetlenül sokat lógunk, - kérhetünk jól jegyzetelő társunktól, vagy ha nem vagyunk vele elég jóban, akkor fizethetünk érte. Itt mutatnék rá arra, hogy az órai részvétel ingyenes, így mi magunk is jegyzetelhetünk magunknak, aminél jobban tanulható anyag nem létezik. Persze, ahol mágneskártyával, ujjlenyomat-, vagy retinaolvasóval ellenőrzik a jelenlétet, onnan nem sokan fognak lógni, így a másik jegyzetére sem lesz szükség. Ismét egy alkalom a spórolásra. De erről talán máskor.

Gazdasági megfontolásokból a tankönyv, vagy jegyzetvásárlás előtt érdemes körülnézni a neten. Jó eséllyel találunk használtan olyat, ami nekünk kell. Kari fórumok, intézményi jegyzetbörze oldalak állnak rendelkezésünkre. Figyeljünk és füleljünk, mert biztos, hogy valaki már az első óra előtt tudja a legjobb lelőhelyet. Ha mi tudunk olyan információt, amely mások számára is hasznos lehet, osszuk meg az arra érdemes személyekkel. Az ilyen apró jócselekedetek nem merülnek feledésbe, előbb utóbb viszonozzák őket.

Gyakran előfordul, hogy egy szak oktatói és hallgatói számára az egyetemi szerveren belső tárhelyet biztosít a tananyag tárolására. Innen bárki letöltheti, amire szüksége van. Egyes helyeken ezek a szerverek nyitottak, másutt jelszóval védettek, vagy csak az intézmény első hálózatáról elérhetőek. Meglehet, hogy valaki már vette a fáradságot és beszkennelte a könyvet, vagy jegyzetet, ami nekünk kell, megtakarítva nekünk több májkrémes kenyérre valót.

Terjedőben van a szakos információk, óra- és tanárismertetők, tananyagok wikipédia szerű megjelenítése. Az örvendetes kezdeményezés minél szélesebb körű megjelenése hallgatók és felvételizők tízezreinek jelenthet könnyebbséget előrehaladásukban. Ezek a nem hivatalos - ebből kifolyólag szubjektív - oldalak nagyon sok, a tananyaghoz szervesen nem kapcsolódó információt is tartalmazhatnak a tanárokról, a tanóra hasznáról, vagy a puskázási lehetőségekről.

Néhány példa a teljesség igénye nélkül:

1.      Pannon Egyetem GTK wiki

2.      ELTE TTK, BTK progmat, filozófia wiki

3.      BME VBK vegyész, infós, villanyos, gépész wiki

Titkos kis előnyök

 Az egyik hazai felsőoktatási intézmény az államilag támogatott mesterképzésre jelentkező hallgatóknak 5 államilag támogatott félévet ígér, függetlenül attól, mennyit használtak el korábban. A felsőoktatási intézmény nevét a cikk nem fogja tartalmazni, kár is keresni. Akit érint, rátalál. Írásunkban inkább arra kívánunk rámutatni, hogy a felsőoktatási törvény sajátos értelmezése milyen kiskapukat nyit ki alkalmazói számára.

Addig mindenki számára világos, hogy az, aki 7 államilag támogatott félév alatt elvégzi az alapképzést, jogosult  további 5 állami félévet mesterképzésre fordítani. Hiszen 7+5 az 12 és éppen ennyit ad az állam (Ftv 55.§(2)).

De mi a helyzet azokkal, akik 8-9-10-11-12 vagy több félév alatt végeztek? Milyen alapon jár nekik is 5 támogatott mesterfélév?

Az adott intézmény szerint a Felsőoktatási törvény 161.§(2) ad erre lehetőséget. Eszerint ugyanis: "(…) Azoknál, akik 2006. január 1-je után felsőoktatásban szerzett oklevéllel vagy bizonyítvánnyal kezdenek újabb felsőfokú tanulmányokat és nem tudják igazolni, hogy tanulmányaikat költségtérítés fizetése mellett folytatták, az 55. § (2)-(3) bekezdésének alkalmazásában - bármely képzési ciklus esetén - azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vettek igénybe államilag támogatott képzésként. E vélelemmel szemben a hallgató a beiratkozáskor igazolással élhet."

Ha tehát a hallgató nem igazolja, hogy első diplomáját kölségtérítéses képzésen végezte, úgy kötelesek 7 félévet levonni a rendelkezésre álló 12-ből, így kétségtelenül 5 marad. Ki az aki ezek után igazolás után kapkod?

Nem kell mondani, hogy milyen haszna származhat ebből a hallgatónak. Korábban szerzett egyetemi diplomája mellé szerezhet még egy (sőt, adott esetben két) mesterdiplomát ingyen, jogosult lehet tanulmányi és szociális ösztöndíjra, olcsóbban juthat kollégiumhoz. Milliós tételeket spórolhat meg.

Az intézmény haszna sem kétséges: több hallgató, több normatíva.

A kérdéses paragrafus ilyetén alkalmazása az intézmény jogászai szerint nem törvénybeütköző, hogyan is lehetne az, mikor a törvény szavai szerint járnak el. Mégis, valami furcsa. Miért nem alkalmazza ezt a vélelmezésen alapuló metódust minden felsőoktatási intézmény?

Feltettük a kérdést a Felvi jogászának. Az Oktatási Hivatal nevében dr. Miskolczi-Steurer Annamária ügyvéd, a Princzinger és Társa Ügyvédi Iroda munkatársa válaszolt. (Emlékeztetőül: Princzinger Péter jogász váltotta az alig 4 hónapig regnáló Kerpen Gábort az Oktatási Hivatal igazgatói székében 2011 januárjában.) Mint írja: meglátásunk szerint teljességgel téves az a gyakorlat – amennyiben ilyen létezik -, amely szerint egyes felsőoktatási intézmények arról tájékoztatnak alapképzésen végző hallgatókat, hogy mesterképzésben 5 féléven keresztül folytathatnak államilag támogatott formában tanulmányokat a Felsőoktatási törvény 161.§ (2) bekezdésének értelmében.

Tény, hogy az említett jogszabályi rendelkezés megfogalmazása – a szabályt önmagában tekintve – nem teljesen pontos, ugyanakkor viszont a szabály törvényen belüli elhelyezkedéséből egyértelműen következtetni lehet a jogalkotó szándékára, érthetetlen tehát számunkra az, hogy egyes intézmények miért adhatnak a törvény egyéb rendelkezéseivel (pl. 55. § (2) és 161. § (1) bekezdés) ellentétes tájékoztatást.

Mindenki jól jár, a cehet az állam állja. Talán a következő felsőoktatási törvényben az ehhez hasonló kiskapuk bereteszelése is megtörténik, hogy verejtékes adóforintjaink ne gurulhassanak ki olyan könnyen rajtuk.

A Felvi jogász levelét teljes terjedelmében alant közöljük:

„A Felvi Jogászhoz intézett kérdésére a következő válasz adható:

1.       A felsőoktatásról szóló törvény 161. § (2) bekezdése valóban az alábbiakat rögzíti:

„E törvény hatálybalépése után az, aki igazolja, hogy a felsőoktatási intézményben költségtérítéses képzésben szerzett oklevelet, az 53-55. § alapján jogosult igénybe venni az államilag támogatott hallgatói képzést. Azoknál, akik 2006. január 1-je után felsőoktatásban szerzett oklevéllel vagy bizonyítvánnyal kezdenek újabb felsőfokú tanulmányokat és nem tudják igazolni, hogy tanulmányaikat költségtérítés fizetése mellett folytatták, az 55. § (2)-(3) bekezdésének alkalmazásában - bármely képzési ciklus esetén - azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vettek igénybe államilag támogatott képzésként. E vélelemmel szemben a hallgató a beiratkozáskor igazolással élhet.”

2.       Fontos, hogy a jogszabály említett rendelkezése azonban az „Átmeneti rendelkezések” körében került rögzítésre, vagyis annak célja a korábbi és a jelenlegi képzési rendszer közötti egység megteremtése. Más szóval: annak biztosítás, hogy azok a személyek, akik a korábbi képzési rendszerben is folytattak tanulmányokat a felsőoktatásban, az új képzési rendszerre való áttéréssel ne kerüljenek hátrányba.

3.       A jogalkotó az új felsőoktatásról szóló törvény megalkotásával párhuzamosan rendelkezett az igénybe vett államilag támogatott félévek nyilvántartásának rendszeréről is (az már egy további kérdés, hogy e rendszer kialakítása és működésbe lépése némileg csúszott a törvény hatályba lépéséhez képest). Tekintettel azonban arra, hogy a korábbi képzési rendszerben sokáig nem volt maximálva a támogatási idő hossza, s ennek megfelelően egységes nyilvántartás sem létezett az egyes személyek által államilag támogatott képzésben eltöltött idő hosszáról, a jogalkotónak gondoskodnia kellett arról, hogy azok a személyek, akik korábban már részt vettel a felsőoktatásban, e tanulmányaik figyelembe vételével léphessenek csak be újra képzési rendszerbe.

4.       Vagyis: meglátásunk szerint teljességgel téves az a gyakorlat – amennyiben ilyen létezik -, amely szerint egyes felsőoktatási intézmények „arról tájékoztatnak alapképzésen végző hallgatókat, hogy mesterképzésben 5 féléven keresztül folytathatnak államilag támogatott formában tanulmányokat a Felsőoktatási törvény 161.§ (2) bekezdésének értelmében”.

5.       Ezt erősíti meg az is, hogy a felsőoktatási felvételi eljárásban részt vevő jelentkezőknek a jelentkezési lap kitöltésekor büntetőjogi felelősségük tudatában kell kijelenteniük azt, hogy a lapon bejegyzett adatok a valóságnak felelnek meg. Amennyiben a jelentkező nem így tesz, úgy egyrészt ezzel meglátásunk szerint magánokirat-hamisítást követ el, másrészt a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás akár utólag is visszakövetelhető tőle (sőt, a jogosulatlan igénybevétellel akár a csalás törvényi tényállása is megvalósulhat).

6.       Tény, hogy az Ön által említett jogszabályi rendelkezés megfogalmazása – a szabályt önmagában tekintve – nem teljesen pontos, ugyanakkor viszont a szabály törvényen belüli elhelyezkedéséből egyértelműen következtetni lehet a jogalkotó szándékára, érthetetlen tehát számunkra az, hogy egyes intézmények miért adhatnak a törvény egyéb rendelkezéseivel (pl. 55. § (2) és 161. § (1) bekezdés) ellentétes tájékoztatást.

Az esetre irányadó jogszabályok és jogszabályi rendelkezések:

• A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/F. §
• A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 161. § (1) (2)”

Már nincs adókedvezmény a befizetett költségtérítésre. Nem tudtad? Gáz.

Lassan mindenki elkészíti adóbevallását, vagy legalábbis az „aktuális teendők” feliratú mappába rakja át. A költségtérítéses képzésre járó hallgatók most ébrednek rá, hogy nem küldi a felsőoktatási intézmény a megszokott igazolást, mely a befizetett költségtérítés utáni adókedvezmény igénybevételéhez kell. Nem küldi, mert már nincs ilyen.

A 2009. évi LXXVII. törvény 186. § (8) bekezdése hatályon kívül helyezte a felsőoktatási tandíj utáni adókedvezményre vonatkozó korábbi rendelkezését. E szerint a 2010-ben befizetett költségtérítési díj után adókedvezmény már nem vehető igénybe.

Az adókedvezmény mértéke adóévenként a hallgató által befizetett költségtérítés összegének a 30%-a, de legfeljebb 60 000 Ft. Volt. Ennyivel lettél idén rövidebb.

A 2010. január 1-től megszűnt adókedvezményt csak azok vehetik igénybe, akiknek korábbi időszakról van halasztott kedvezményük, tehát a 2010-es befizetésből semmi nem jár vissza, de korábbi években, ha kértél halasztott igénybevételt, érvényesítheted a kedvezményt.

Fokozatosan kivezetik a felsőoktatásból a költségtérítéses képzést, amelyről bebizonyosodott, hogy jelentős részben a felesleges kapacitások fenntartását szolgálja - írj a Magyar Nemzet a pénteki számában. A szöveg szerint - olvasható a lapban - a felsőoktatási képzés szerkezete torz, az ágazat kínálata elszakadt a társadalmi és munkaerőpiaci igényektől. Az indoklás szerint az állami intézményrendszert súlyosan terheli a költségtérítéses képzés. A Magyar Nemzet által megkérdezett kormánypárti szakpolitikusok "nonszensznek" minősítették a javaslatot, s arra gyanakodnak, hogy az tévedésből került a tervezetbe.

A kidolgozásban főszerepet vállaló Nemzetgazdasági Minisztériumot és a Miniszterelnökséget is megkereste a lap, amire "Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője … kitérő választ adott".  –írja az MTI.

A szakpolitikusok arra gyanakodnak, hogy tévedésből került a tervezetbe ez a rész. Azt hinné az ember, hogy ők írták azt a tervezetet. Hiszen azért ők a szakpolitikusok. Ha pedig nem ők írták, akkor meg el sem olvasták? Vagy az ellenség keze betette a lábát?

Ugyan már, ugyan már!

A miniszterelnök szócsövének még nem mondták meg, mit kiálthat ki csövén, de ne féljünk, hamar tudni fogja. A „szakpolitikusok” is összedugják fejüket, hogy egyformát mondjanak, ha legközelebb megszólalnak a témában. A HÖOK már úgy sem sztrájkol, megbeszélték a gyerekekkel, hogy az öngyújtó nem játék. Más meg ki szólna, aki számít?

Ha benne van, beleírták. Nem a takarítónő lopózott be, nyálazta meg ceruzáját és firkantotta aljasul a sorok közé. Nem kérdés, hogy miért írták bele. A haza ülepe kilóg a gatyából, s fedetlen területek foltokkal való elfedésére kell a pénz. Ezért mindenhonnan gyűjtik a krajcárt, ahonnan csak lehet. A 15 éves korban befejeződő iskolakötelezettség is visszagurít párat az állam zsebébe, s a költségtérítéses képzés megszüntetése is. A költségtérítés összege ugyanis nem fedezi a képzés teljes költségét, így az államnak kiadást jelent. Emellett amíg tanul a nagykorú polgár, addig is az állam nyakán él, legalábbis nappali képzés esetén. Az államilag támogatott hallgatók számának csökkentésében is azt üzeni: nincs szükség ennyi diplomásra. A költségtérítéses képzés kivezetése is ezt kiáltja, csak hangosabban. Csakhogy ha a lyukas ülep befoltozására a gatyaszárból vágnak le egy darabot, attól még az anyaggal lefedett terület aránya nem lesz nagyobb, csak a boka fog fázni a farpofák helyett.

Sok a jelentkező és kevés a hely. Ez az általános helyzet kolifronton.

A gólyák szociális helyzet alapján pályázhatnak a férőhelyekre, minden további félévben pedig a tanulmányi eredmény nyom a legtöbbet a latban. Újonnan felvettként azért a szociális helyzet számít, mert az elsőévesnek még nincs átlaga, mely alapján be lehetne sorolni, viszont dokumentumokkal igazolható családi körülményei és anyagi kondíciói vannak. Dokumentumokkal igazolható háttér. Ez itt a tételmondat.

Sok szülő, aki (igen helytelenül) átveszi zöldfülű gyermekétől a kollégiumi jelentkezés terhét, nem hiszi el, hogy a felsorolt igazolások mind szükségesek. Hiszen ki rászorultabb náluknál? Csak a vak nem látja! Annak kell odaadni a helyet, aki leginkább megérdemli. Hát nem?

De igen, pontosan így van. A benyújtott férőhelyigényléseket vizsgáló bizottságok csak hivatalos dokumentumok alapján hozhatnak objektív döntést. Ezeket az igazolásokat beszerezni minden pályázónak sok utánajárást igénylő, fáradságos munka.

Tévedést azt hinni, hogy ez is csak egy iskola, ha eddig elég volt a nyugdíjszelvény bemutatása a kedvezményes ebédhez, akkor a kollégiumhoz is elég kell legyen. Nem elég. Ha a felsőoktatási intézmény azt mondja, hogy hivatalos szakorvosi igazolás szükséges, akkor csak azt fogadják el. Ha APEH igazolást kérnek, vagy hivatalos jegyzői nyilatkozatot, akkor csak azt fogadják el. De nem megtépázni szeretném a sarjadó reményt, hogy a gólya kollégiumba juthat, hanem öntözni: tessék csak pályázni! A kompletten benyújtott pályázat jelentősen megnöveli a felvétel esélyét. Sokan buknak el a hiányos pályázat miatt, Te nem leszel közöttük!

Ha a pályázat sikeres, beköltözhetsz a kollégiumba. Juppi!

Kollégiumban élni jó, mert:

-         sosem vagy egyedül

-         mindig van buli

-         könnyen hozzájutsz a szükséges információkhoz

-        éppen a közepében vagy a kortárs szociális mátrixnak

-         olcsó

-         van hely tanulni

-         tagja lehetsz a kolis köröknek

-         nem kell elmenned, ha szórakozni akarsz

Kollégiumban élni rossz, mert:

-        alkalmazkodni kell (a szobatársakhoz, a körülményekhez)

-         kicsi a hely

-         sok a csótány

-         penészes a fal

-         időnként rossz a zuhany, vagy nincs melegvíz

-         megeszik a kajádat

-         fél éjszaka égetik a villanyt

-        sosem húzzák fel a redőnyt, mondván hogy nem fotoszintetizálsz

-         nem hívhatod meg a külsős barátaidat csak úgy

-         minden félévben újra kell pályázni.

Az elektronikus úton felvételizőknek holnapig, azaz 2011. február 23-ig van lehetőségük jelentkezési lapjuk hitelesítésére.

A papír alapú jelentkezés tartalmát, az abban foglalt adatokat a pályázó aláírásával szignálja, s ezzel ismeri el, hogy a leírtak a valóságnak és szándékainak megfelelnek. Ugyanezt a funkciót tölti be az e-felvételivel benyújtott lapok hitelesítése. A jelentkező választhat: postázza kinyomtatott hitelesítő adatlapját, vagy az Ügyfélkapu segítségével érvényesíti jelentkezését.

A kinyomtatott hitelesítő adatlapot alá kell írni, s az Oktatási Hivatal címére (1380 Budapest, Postafiók 1190) beküldeni.

Az Ügyfélkapu használatához előzetesen okmányirodában kell regisztráltatni magunkat, s csak ezután tudjuk a www.felvi.hu honlapon a hitelesítés funkciót használni.

A hitelesítést elmulasztó e-felvételiző jelentkezése érvénytelen, már felvitt adatait, jelentkezési lapját törlik.

 Az olvasó kérdez

Kérdés:

” Általános iskolai tanító végzettséget szereztem 1991-ben. Olyan intézményben dolgozom, amelyik óvoda-iskola rendszerben működik, ennek értelmében a leendő elsős tanító nénik egy évig óvodai nagycsoportban dolgoznak. Jelenleg én is óvodában dolgozom. Ehhez azonban nem volt elég a tanítói végzettségem, be kellett iratkoznom óvodapedagógus képzésre is. Ezt a képzést költségtérítéses formában végzem, mert azt gondoltam, hogy egy államilag finanszírozott képzésben már részt vettem, így nekem "nem jár több". A minap azt az információt kaptam, hogy "minden magyar állampolgárnak jár 8 vagy 10 államilag finanszírozott félév". Erősen elcsodálkoztam, de gondoltam utána járok.
Lehetséges-e, hogy a leírtak tekintetében nekem is "jár még" államilag finanszírozott félév?

Nincs korhatár?

A már korábban megszerzett felsőfokú végzettség nem kizáró ok?”

Válasz:

 Önnek még lehet államilag támogatott képzése, de véleményem szerint csak mesterképzésen.

A felsőoktatási törvény 55. §-a foglalkozik a finanszírozás kérdésével. Eszerint egy személy tizenkét féléven keresztül folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben. Ezt egyéni támogatási időnek nevezzük. Ezzel a kérdéssel már mi is foglalkoztunk bővebben itt. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy azonos képzési ciklusban csak egy képzés elvégzését támogatja az állam - a párhuzamos képzés egy bizonyos fajtáját kivéve, de ez az Ön esetében nem áll fenn.
Hogy mi a képzési ciklus? A felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai az alapképzés, a mesterképzés és a doktori képzés.
A főiskolai képzés (amellyel Ön rendelkezik) és az alapképzés viszonyáról így ír a törvény 158.§ (4): "Ahol jogszabály főiskolai szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, azon alapfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály alapfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell." Ezek szerint Ön alapképzésen már rendelkezik felsőfokú végzettséggel, így nem szerezhet többet ebben a képzési ciklusban.

 
Mesterképzésben ugyanakkor még nem vett részt, s a tanítói végzettség megszerzésére a 12 államilag támogatott félévből csak nyolcat használt el. Így még van 4 féléve arra, hogy a tanítói, vagy a most megszerzendő óvodapedagógus alapképzésére egy mesterképzést építsen az állam költségén. A teljesség igénye nélkül jelentkezhet andragógia, emberi erőforrás tanácsadó, kisebbségpolitika, közösségi és civil tanulmányok, kulturális mediáció, vagy neveléstudományi mesterképzésre és el is végezheti ingyen. De ezt az óvodapedagógus képzést csak pénzért.

Amit hallott, igaz lehet, de nem úgy és nem az Ön esetében. A beszerzett információ az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási időre vonatkozhatott, ami a képzési és kimeneteli követelményekben meghatározott félévek számánál kettővel több államilag támogatott félévet tesz lehetővé. Ha most végezné a tanító szakot, s ez lenne az első diplomája, akkor 8+2 féléve lenne a végéig eljutni az állam pénzén.

Korhatár nincs a felsőoktatásban folytatott tanulmányokra, bárki tanulhat, aki nagykorú. Hölgyek korát firtatni illetlenség, de ha Ön esetleg elmúlt negyven, akkor van egy örömhírem: ha az óvóképzésre történt beiratkozáskor már betöltötte a negyvenet, akkor mentesül a nyelvvizsga követelmény teljesítése alól, már amennyiben a bizonyítvány megszerzésének előfeltétele a nyelvvizsga megléte.

Mi hátra volt még, elkövetkezett.

Február 15-ig, azaz ma éjfélig lehet benyújtani a felsőoktatási jelentkezési lapokat a 2011 szeptemberében induló képzésekre. Aki még nem tette meg, töltse ki gyorsan a papírt és szaladjon a postára. Az elektronikus jelentkezést választók pedig imádkozzanak, hogy ne dőljön be a lap kitöltése közben a felvi szervere. A jelentkezési lap beadása elengedhetetlen, de az összes többi papírt, dokumentumot, igazolást később is be lehet nyújtani.

Hasznos lehet vészhelyzet esetén a Postakereső. Itt kiválaszthatjuk a lakóhelyünkhöz legközelebb eső postahivatalát, vagy ha a közeli már nincs nyitva, akkor a környék legtovább nyitvatartó postáját. Budapestiek ismét előnyben vannak, mert az ország egyetlen éjjel-nappali postája itt, a Budapest XIV. Pillangó utca 15. alatt, a Fogarasi Tescoban található. Szendvicset, vizet, olvasnivalót ajánlatos vinni.

-IJV-

Előnyben részesítés

Többletpontokról szóló sorozatunk befejező részéhez érkezett.

Az osztatlan, alap- és mesterképzés rendkívül szövevényes pluszponthálózatának utolsó elemeként az előnyben részesítésért adható pontok körével foglalkozunk.

 Miért is kell valakit előnyben részesíteni?

Azért, mert rajta kívülálló okokból hátrányos helyzetből indul, s a többletpontokkal együtt kelhet csak versenyre jelentkezőtársaival. Képzeljük úgy, hogy indulni akar a futóversenyen, de egy féltonnás kő van a lábához láncolva. A hasonlatban a futóverseny a felsőoktatás és nem a felvételi eljárás, a kő pedig a hátrány. A többletpont tehát csak abban segít, hogy a jelentkező felállhasson a rajtvonalra. Ha a startpisztoly eldördül (azaz felveszik a képzésre), már úgy fut a kövével együtt a többiekkel, ahogy tud, vagy ahogy az adott intézményben megengedik neki.

Mik azok a hátrányok, melyekért előnyben részesítés okán többletpont járhat?

-         fogyatékosság

-         gyermekgondozás

-         hátrányos helyzet

-         halmozottan hátrányos helyzet

A fenti jogcímen legfeljebb 40 többletpont adható.

Részletesebben:

·        Gyermekgondozásért 40 pont adható.

·        Fogyatékosság miatt 40 többletpont jár minden alapképzési szakon, egységes, osztatlan képzésen, illetve felsőfokú szakképzésen. A hatályos jogszabályok szerint fogyatékossággal élő az a jelentkező, aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés és viselkedésfejlődési rendellenességű.

·        Hátrányos helyzet miatt 20 többletpont adható.

·        További 20 többletpontra jogosult az, aki halmozottan hátrányos helyzetű.

A felsorolt állapotok igazolásának módja, a többletpontra jogosító helyzet részletes definíciója a kékkel kiemelt, aláhúzott szövegre kattintva olvasható.

A linkek a www.felvi.hu releváns és aktuális oldalaira mutatnak.

A többletpontot csak akkor kapod meg, ha a megfelelsz a többletpont jogcím meghatározott feltételeinek és 2011. július 7-ig a megfelelő dokumentum másolatával igazolod jogosultságod.

Hogy mit és hogyan kell igazolni, mely igazolások fogadhatók el, azt a Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2011 című könyv 71-76. oldalán olvashatod el, megkérdezheted telefonon a 06 1 477 3131-es telefonszámon, vagy megnézheted a itt.

Sporteredményért az alábbi képzési területeken jár többletpont:

 
agrár, informatika, jogi és igazgatási, gazdaságtudományok, műszaki, művészetközvetítés, nemzetvédelmi és katonai, orvos és egészségtudományi képzési terület csak egészségtudományi képzési ága, pedagógusképzés, sporttudomány, társadalomtudomány képzési terület.

Mi az a képzési terület? Nézz utána Fejtágító –Többletpontok 3. bejegyzésünkben! Ha csak a legszükségesebbekre vagy kíváncsi elég lesz az első két bekezdést elolvasnod.

Legfeljebb egy sporteredményért adható pont, és minden esetben a magasabb pontszámot adó jogcímen kapod meg a többletpontot. Ezek:

• világ- és Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 16 többletpont,
• országos sportági szakszövetség által szervezett országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 8 többletepont.

A sporteredmények nem évülnek el, de csak akkor jár a pont, ha a sportág az eredmény elérésekor szerepelt:

• a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által szervezett olimpiai, illetve ifjúsági olimpiai játékokon, vagy
• a FIDE által szervezett Sakkolimpián, vagy
• 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián.

Olimpiai sportágak jelenleg:

asztalitenisz, atlétika, baseball, biatlon, birkózás, bob, curling, evezés, hoki (gyeplabda), íjászat, jégkorong, judo (cselgáncs), kajak-kenu, kerékpár, kézilabda, korcsolya, kosárlabda, labdarúgás, lovaglás, ökölvívás, öttusa, röplabda, sí, snowboard, softball, sportlövészet, súlyemelés, szánkó, taekwondo, tenisz, tollaslabda, torna, triatlon, uszodai sportok (úszás, műugrás, vízilabda), vitorlázás, szörf, vívás.

 A többletpontot csak akkor kapod meg, ha a megfelelsz a többletpont jogcím meghatározott feltételeinek és 2011. július 7-ig a megfelelő dokumentum másolatával igazolod jogosultságod.

Hogy mit és hogyan kell igazolni, mely igazolások fogadhatók el, azt a Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2011 című könyv 71-76. oldalán olvashatod el, megkérdezheted telefonon a 06 1 477 3131-es telefonszámon, vagy megnézheted a itt.

- ptu -

Ajánlott bejegyzések a témában:

Fejtágító - Többletpontok 1. Emelt szintű érettségi

Fejtágító - Többletpontok 2. Nyelvtudásért járó többletpontok

Fejtágító - Többletpontok 3. Felsőoktatási intézmények által adható többletpontok

Néhány hete úgy tűnt, trónja megingott, ma reggel azonban Hoffmann Rózsa ismét nyilatkozott a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Kifordult a számból a kalács és az orromba ment a tea.

Rendíthetetlen erkölcsű nevelőnk elmondta, nem tűrhetjük tovább, hogy a hallgatók nyakló nélkül vizsgázgassanak az adófizetők pénzén. Ezért a tárgyanként négy alkalomban maximált vizsgaalkalom tervétől nem állnak el. Hulljon a férgese. Indoklásként olyan birtokukba jutott nem nyilvános adatokat hozott fel (nehogy valaki utánanézhessen azok valóságtartalmának), melyek szerint a megengedhetetlenül hanyag diáksereg 40%-a vizsgázik ennél többször egy tárgyból. Szerinte ez nem azt mutatja, hogy vannak ún. szórótárgyak, amik nagyon nehezek, hanem azt, hogy az egyetemisták felelőtlenek és felkészületlenül mennek el a vizsgára. A birtokába jutott nem nyilvános adatokban bizonyára részletesebb statisztika volt azokról a hallgatókról, akik tanulás nélkül mentek vizsgázni és hanyag, nemtörődöm, a felelősségérzetet hírből sem ismerő magatartásukkal maguk csikarták ki bukást. A 40%-nak bizonyára a zöme ilyen.

Sőt, továbbmegyek. Azt is mondta, hogy nem az erős egyetemek sajátja az ilyen hibás gyakorlat. Tehát, ha nem az erőseké, akkor a nem-erőseké, avagy gyengéké, csak hogy megfejtsük a politikus kódot. Lefordítva: a gagyi, tinglitangli, gyorstalpaló felsőoktatási intézmények sajátja a sokszorvizsgázgatós technika. Ezt is bizonyára a titkos adatokból szűrhette le. Kár, hogy mi azokat nem láthatjuk, mert így csak értelmetlen vagdalkozás minden leütött karakter. Így csak sejtés marad az a gondolat, hogy az erős egyetemeken is előfordul ilyesmi, sőt meggondolva a dolgot, ott fordul elő csak igazán, mert a gyenge egyetemeknek miféle érdekük fűződhet a hallgatók sorozatos buktatásához? Aki buktat, az a színvonal megtartása végett teszi. Ami meg nem erős intézmény az azért nem erős, mert nincs színvonal.

Sajnos a riporter a jól bevált alákérdezéses technikát alkalmazta, így semmilyen kényes pontra nem kérdezett rá, a válaszokat pedig  elfogadta, mint isteni kinyilatkoztatást. Nem tudtuk meg például, hogy mit szólnak a koncepciócsinálók, a HÖOK fenyegetőzéséhez, miszerint ha a javaslataikat nem építik be a tervezetbe, akkor tavasszal az utcára vonulnak.

Nem tudtuk meg azt sem, hogy a négy vizsgalehetőség kimerítése után valóban nem nyerhet-e felvételt a diák más intézmény azonos szakára. Nem kaptunk érdemi választ az egyetlen érdekes kérdésre, ami felmerült: van-e valami tervük a vizsgaturizmus felerősödésének kezelésére. Hogy mi az a vizsgaturizmus? Ha egy adott felsőoktatási intézményben egy adott tárgyat nagyon nehéz elvégezni, akkor a cseles hallgatók vendéghallgatói jogviszonyt létesítenek egy másik intézmény azonos szakán és ott végzik el a tárgyat, melyet a sikeres vizsga után eredeti képzésükre befogadtatnak. Ez a tendencia, bár nem számottevően, de most is jelen van, s a vizsgaalkalmak számának maximálása következtében jelentősen megemelkedik majd.

Mivel az érettségi követelményeket és feltételeket két évre előre kell szabályozni, ezért az érettségi rendszert csak három éves átfutással lehet megváltoztatni. Három területen kívánnak a jelenlegihez képest jelentős változásokat eszközölni. Erősíteni akarják a reáloldalt: kötelező lesz egy természettudományos tárgyból érettségit tenni. Két emelt szintű vizsga kell majd a felvételihez és végül kötelező lesz önkéntes munkát végezni az érettségi előtt. Értitek. Kötelező önkéntes munka –ezzel lehet irodalomórán az oximoront tanítani. Mellesleg ez még akár jó is lehet.

A héten nyilvánosságra kerül a dokumentum, amely kijelöli a megoldás útjait. Addig rágódjunk a hallottakon.

- ijv-

 A Tájékoztató kiegészítésében új alapképzési és mesterképzési szakok, felsőfokú szakképzések tűnnek fel, másokról pedig most derül ki, hogy nem indulnak. Megtudhatjuk azt is, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Corvinus Közigazgatás-tudományi Kara 2012 januárjától összeolvad és Nemzeti Közszolgálati Egyetem néven működik tovább.

Ide kattintva magatok is átlapozhatjátok.

Forrás: Felvi