Az állam 12 félévet ad arra, hogy elvergődj a diplomáig az oktatás primér költségeinek megtérítése nélkül. Ha kimeríted ezt a keretet, költségtérítéses képzésben folytathatod tanulmányaidat. Az ördög a részletekben rejlik. Mai szemelvényünkben az alapvariánsokkal foglalkozunk.

A hatályos felsőoktatási törvény szerint: 

„Ha a felsőoktatási intézményben államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a felsőoktatási intézmény megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. E bekezdésben foglalt feltételek alapján az átsorolással érintett államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók száma a tanévben a felsőoktatási intézmény államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóinak tizenöt százalékáig terjed.”

„Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. (…)Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy azonos képzési ciklusban államilag támogatott képzésben kizárólag az 56. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén folytathatók tanulmányok. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is.
Ha a hallgató kimerítette a (…) rendelkezésére álló támogatási időt, csak költségtérítéses képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban.  Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja.”

Hogy könnyebb legyen befogadni a fenti jogi szöveget, egy kis életképet képzelünk el virtuális felvételizővel és az ő esetén keresztül mutatjuk be gyakorlatban a törvény szavait.

 Vegyünk egy végzős középiskolást, Bódogot - mert ma ilyen névnap van-, aki felvételt nyert a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki karának környezetmérnök képzésére –mert itt nyílt ki a felvételi tájékoztató. Államilag támogatott finanszírozási formában kezdheti meg tanulmányait ezen a 7 féléves képzésen. Ő lesz tesztalanyunk, akit kedvünkre rángathatunk újabb és újabb modellhelyzetekbe.

  Bódog finanszírozási státusza 1 tanév időtartamra szól. Ha nem tanul elég jól, a tanév végén átsorolják költségtérítéses képzésbe.

„Elég jól” tanulni nem egy absztrakt kategória, egész pontosan akkor teszik át fizetős formába, ha az adott tanév végén (nyáron, a vizsgaidőszak után) végzett vizsgálaton megállapítható, hogy az utolsó két aktív féléve alatt nem teljesítette az adott képzés mintatantervében előírt kreditmennyiség legalább 50%-át, magyarul: legalább félgőzzel nem tudott haladni. Ezt a jelenséget nevezzük átsorolásnak.

Egy átlagos mintatanterv 30 kreditet ír elő egy félévre, tehát 2 félév alatt egy átlagos hallgató 60 kreditet tud teljesíteni. Pontosan átlagos hallgatók a valóságban nincsenek, ezért nem baj, ha az egyik félévben 5 kreditet, a másodikban meg 35-öt teljesít a Bódog, csak összesen legyen neki 30, vagy annál több és megúszta az átsorolást.

Van olyan hely, ahol ki is rúgják, ha nem halad legalább félgőzzel. Szabatosabban megfogalmazva, ha aktív félévenként nem teljesít átlagosan 15 kreditet, hallgatói jogviszonyát a felsőoktatási intézmény egyoldalú elbocsátó határozattal megszünteti.

 Államilag támogatott félévek felhasználhatóságának alapesetei:

• Bódog jó tanuló, szorgalmas és érdekli is, amit tanul, ezért 7 félév alatt végez. További 5 féléve marad tehát mesterképzésre.
• Bódog kevésbé jó tanuló, ezért csak 10 félév alatt tudja elvégezni a környezetmérnök képzést. Sajnos, ebben az esetben számolnia kell azzal, hogy a 10. féléve már költségtérítéses lesz. Ez azért van, mert az állam 12 féléve egy keret, melyben egy kisebb halmaz az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő. Az adott  képzéshez rendelkezésre  álló  támogatási  idő  két  félévvel  hosszabb,  mint  az  adott tanulmányokhoz  tartozó  képzési  és  kimeneti  követelményekben  szereplő  képzési időtartam. Ha tehát a felvételi tájékoztatóban az állt, hogy a képzés 7 féléves, Bódognak 9 féléve van, hogy államilag támogatott formában tanuljon ezen a képzésen. Utána perkálnia kell. Ha 10 félév alatt végez, akkor ugyan az utolsó félévben már fizet, de a mesterképzésre megmarad 2 államilag támogatott féléve.
• Bódog nagyon jó tanuló, rendkívül szorgalmas és motivált, ezért másik képzésre is jelentkezik a környezetmérnöki mellett. Hogy maradjunk Sopronnál, második szakként tervezőgrafikát tanul. Ha elsőként megkezdett képzésének 3. félévéig elkezdi a tervezőgrafikát, akkor mindkét képzésén lehet államilag támogatott, s amikor mindkét képzésen aktív, abban a félévben államilag támogatott félévei közül csak egy vonódik (holott valójában két félévet használ). Ez az állapot addig lehet így, míg ki nem meríti az adott képzéshez rendelkezésre álló keretet, az egyik képzésen nem szerez diplomát, vagy el nem fogy a 12 féléve.

 Jó hír, hogy a passzív félév nem számít bele az államilag támogatott félévek sorába.

Fontos tudni, mik a kivételt képező esetek, mikor növekedhet meg mégis a támogatott félévek száma:

• Négy félévvel megnövelhető a fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje. Ezt kérni kell, nem adatik automatikusan.
• Két félévvel megnő a támogatási idő akkor is, ha a hallgató egységes osztatlan képzésben vesz részt és a képzési idő meghaladja a 10 félévet (pl. orvosképzés).
•  A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb hat félévvel meghosszabbítható.

Bódogok, akik éhezik és szomjazzák a tudást, mert nekik készül a Pótzéhá blog.

- pótzéhá tanár úr -