Vizsgáznak természetesen, és ha idejük engedi, szórakoznak. Lássuk mindezt részletesebben.
Vegyük úgy, hogy amikor azt írom „egyetemista”, akkor minden, felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató diákra gondolok, a főiskolákkal hallgatói jogviszonyban állókat is beleértve. Tudjátok, mint a Brian életében a sajtkészítők, amely kifejezés egyaránt vonatkozhat bármely tejipari termék előállítójára. Erre csupán azért van szükség, hogy a teljes palettát lefedő hallgató kifejezést legalább néha le lehessen cserélni.
Tisztelt Szülők, drága felvételiző barátaim, a gondtalan téli szünetek elmúltak! Jövőre, ha felvesznek benneteket valahová, ilyenkor csak úgy mehettek bulizni, hogy közben tudatotok sarkában ott térdel vicsorogva néhány vizsga öltönyt viselő réme, hogy a legváratlanabb pillanatban előugorjon és megkérdezze:
Mit tudna nekem mondani
- az étkezési paprika intenzív szabadföldi termesztéséről?
- a gyökös polimerizáció elemi lépéseiről?
- a nyomott és vákuumos csatornarendszerek részeiről, működési elvéről?
- a történetmondó énekköltészet kezdeteiről?
- a Bernoulli-egyenlőtlenségről?
- a határnyomaték számításának lépéseiről, ha a keresztmetszet húzott és nyomott vasalást tartalmaz?
- a szintaktikai szerkezetek történetéről: alany és állítmány; alárendelő szerkezetek; mellérendelő szerkezetek kialakulásáról?
A téma hangulatát lefestő szemléletes képek mellett, az egyszerűség kedvéért elmondom a tényeket is.
December második felében kezdődött a vizsgaidőszak, amely január végéig tart. Hogy valakinek hány vizsgája van a vizsgaidőszakban, az attól függ (sok egyéb tényező mellett), hogy hány olyan tárgyat hallgatott a félév során, amely vizsgával zárul. Ha csak egy-két tárggyal lébecolt, akkor csak 1-2 vizsgája lesz, de aki megnyomta a félévet, vagy több képzésre jár egyszerre, annak tíznél több vizsgája is lehet. Az átlag 4-6 vizsga. Elég baj az is. Ezen vizsgák teljesítése rengeteg sok befektetett munkával jár. Olvassátok el korábbi, „Mi a túró az a kredit?” című írásomat, melyben kifejtem, mennyi tanulás szükséges egy tárgy elvégzéséhez. Aki félév közben hanyagolta a tanulást, az vért pisil a vizsgaidőszakban, aki bejárt órákra, azt csak izzadja a vért.
Különféle taktikák vannak a vizsgaidőszak átvészelésére.
A másik típus ütemtervet készít, aztán négy napig partizik és az ötödik napon nekiesik az anyagnak. Megiszik 8 kávét és egész éjjel fennmarad, reggel 7-kor forró fürdőt vesz, felölti öltönyét/fehér blúzát, elmegy a vizsgára és reméli, hogy azt az 5 tételt, amit nem sikerült elolvasnia sem, azt pont nem fogják kérdezni. Ez a megoldás kockázatos. Elég gyakran kérdezik pont azt.
Meg aztán problémát okozhat, ha később az illető pl. orvosként nem tudja a szívelégtelenség kórélettanát, mert arra a szigorlat előtt már nem jutott idő. Jobban jár, aki csak Janus Pannonius latin nyelvű epigrammáit mulasztotta el megtanulni, abból kevesebb gond adódhat. Nagy felelősség ez, bizony.
- ismétlő javítóvizsga -