Tüntetést tervez 2011. március 16-ára a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, ha a felsőoktatásban részt vevő hallgatók február 1-ig nem kapnak megnyugtató híreket arról, hogy a hallgatói jogok biztonságban vannak. Körösparti Péter a HÖOK jelenlegi elnöke elmondta, csak végső esetben, az egyeztetések minden lehetséges formájának kimerítése után nyúlnak a véleménynyilvánításnak ezen drasztikus formájához, de úgy tartják, az anyag jelen állapotában nem szolgálja a minőségi felsőoktatást –tudhattuk meg MTI forrásból.
A készülő koncepciónak több neuralgikus pontja van, ezek közül a HÖOK a vizsgaalkalmak számának és a hallgatói képviselet hatáskörének korlátozását emelte ki most. Sosem lobbiztak végtelen számú vizsgalehetőségért, sem azért, hogy a felsőoktatási intézmények szenátusaiban a hallgatók legyenek többségben, most sem ez a céljuk. Nekünk meg nem tisztünk őket védeni, ehelyett inkább megpróbáljuk elmagyarázni felvételiző olvasóinknak, hogy rájuk milyen hatással lehet, ha a HÖOK-nak lesz igaza, vagy az, ha Hoffmann Rózsának lesz igaza.
1.Mit akarnak elérni a hallgatói önkormányzatok?
Azt szeretnék, hogy a vizsgaalkalmak számának szabályozása az intézmények kezében maradjon. Eddig ugyanis így volt. A vizsgalehetőségek száma és a tárgyfelvételek száma egymással szorosan összefügg. Akad olyan csúnya tárgy, ami bizony nagyon nehéz és sokan megbuknak belőle a vizsgán. Bukta után a hallgató elmegy javítani, hátha sikerül. Itt válik ketté az irány.
Ez lesz, ha Hoffmann Rózsa keresztülviszi a koncepciót a jelenlegi formában: Ha nem sikerül másodjára sem elégtelennél jobbat elérni, akkor a tárgynak annyi. Nem teljesítette a kedves hallgató. De felveheti újra! Ha erre a tárgyra épülne valami más, akkor azt/azokat a tárgyakat, mely(ek)nek ez az előfeltétele, szintén nem veheti fel. Ezért aztán nem halad a mintatanterv szerint, nem végez időben, csúszik (minimum) egy félévet. Ha a tárgyat nem indítják minden félévben, hanem csak évente egyszer, akkor két félévet csúszik – minimum. Ha több ilyen nehéz tárgy van, arról ne is beszéljünk. Ha esetleg legközelebb is ugyanígy jár, mikor felveszi az adott tárgyat akkor már nincs több lehetőség, sem vizsgára, sem a tárgy újra felvételére, tehát az egész képzésnek lőttek. Ilyenkor mit tehetünk? Magunkba nézhetünk és azt mondhatjuk: igaza volt Hoffmann tanárnőnek, nem való nekem ez a képzés, elmegyek kapálni. Mehetek is, hiszen a koncepció legfrissebb változata szerint négy vizsgalkalom után elbocsátanak és az adott szakra egyetlen más magyar felsőoktatási intézménybe sem jelentkezhetek többé.
Ez lesz, ha a HÖOK győz: Ha a HÖOK hatékonyan érvényesíti érdekeit, akkor a fentiek lehetnek éppen ugyanígy is, ha az adott felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában így határozza meg, de lehetnek úgy is, hogy van harmadik lehetőség, azaz második ismétlővizsga, ha csak félévenként egy tárgyból is és a tárgyfelvételek száma nem korlátozott, amennyiben azt az intézmény szabályalkotói így akarják.
A különbség apró, mégis számottevő. Mert jót akarnak ők, biztosan, de dobszóval nem lehet verebet fogni.
Aztán meg, azok a felsőoktatási intézmények, akik eddig megadták a négyest arra, hogy „Jó napot kívánok, Tanár Úr!”, azok ezek után is megadják, így a színvonal emelkedése ott nem várható, hisz eddig sem volt vizsgaismétlésre szükség.
A következő probléma a hallgatói képviselők aránya a szenátusban. A jelenleg hatályos törvény szerint a hallgatói arány a szenátusban legfeljebb egyharmad, ezt szeretnék 15%-ra mérsékelni az új felsőoktatási törvény koncepciójának kidolgozói. Most sem döntő a hallgatói képviselők szava, hiszen a maximum 30%-os arányuk sem egy kétharmad, azaz egyedül, oktatók egyetértő szavazata nélkül eddig sem vihettek végig semmit. Tizenöt százalékra szorítva azonban nyilván kevesebb szóval kotyoghatnának bele a felnőttek dolgába. A büdös kölkek.
2. Mivel fenyegetnek, ha nem érik el, amit szeretnének?
Bedobták a márciusi ifjak toposzát. Mert mi jut eszünkbe, ha együtt halljuk, hogy március+diákok+tüntetés? A helyes megfejtést kommentekben várjuk.
Varró Dániel
Szösz néne dala
Itt a Maszat-hegy legtetején,
Ahol érik a Bajuszos Pöszméte
Fertő, s fertőtlenítők közt
maszatos a dolgok összképe.
Futnak a takarítók ide: Hé,
Kisöpörjük a szöszeit, Szösz néne!
Én meg csak halkan dudorászok:
Gyerekek, momentán, kösz, még ne.
Csupa szösz a tévé, csupa szösz a telefon,
szösz van a padlón, csempén, plafonon
Szösz van a hajamon a fülemen a szöszömön
Nem szegi semmise kedvem, köszönöm!
Jönnek a Paca Cár proccai: Hé,
Ugye, átmehetünk itt böszmébe?
Szétbarmoljuk és összepacázzuk!
Gyerekek, mondom, kösz, még ne!
Nem kéthétig tart a világ,
pökhendi ember jössz-mész te,
mállik a szikla és leomlik a lösz,
de a szösznek sohasem lösz vége!
Kibújnak a pacák alól, s újra kilátszik,
eltakaríthatod, újra virágzik!
Paca és partvis közt
nagyra becsüld a szöszt!
Itt a Maszat-hegy legtetején
Ahol érik a Bajuszos Pöszméte
Fertő, s fertőtlenítők közt
maszatos a dolgok összképe.
- pótzéhá tanár úr -
