Az olvasó kérdez
Azt szeretném kérdezni, hová fordulhatok, ha az orvosom szerint nincs biztosításom?
Nemrég beteg lettem és elmentem a háziorvosomhoz (sajnos azóta több orvosnál is jártam és még közel sincs vége), aki azt mondta, hogy úgy látja, nincs biztosításom. Egyetemista vagyok, és eddig úgy tudtam, hogy ilyen esetben az iskola fizeti utánam a tébét. Az orvos szerint is járna, így nem értem, hol lehet a hiba. Felkerestem a tanulmányi osztályt, ahol azt mondták, hogy ők semmiről nem tehetnek, már évek óta nem nekik kell jelenteni az OEP felé a jogosultságokat, menjek az oktatási hivatalhoz. Nem gondoltam, hogy ez ilyen macera lesz, nem értem, miért kell nekem foglalkozni ezekkel a dolgokkal?
Szeretném ezt a kérdést minél előbb elintézni, mert úgy néz ki, hogy néhány hónapig kénytelen leszek gyakrabban találkozni orvosokkal, mint szeretnék.
Üdv: Áron
Kedves Áron!
Meglehet mondtam már, hogy a hatékony önmenedzselés a hallgató legélesebb fegyvere, de ha mondtam is, nem lehet eléggé hangsúlyozni. Jól tetted, hogy az eset után rögtön léptél és a tanulmányi osztályhoz fordultál tanácsért.
Jól mondták, 2009 eleje óta valóban nem a felsőoktatási intézmények feladata a hallgatókra vonatkozó adatok továbbítása az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felé, hanem az Oktatási Hivatalé, amely az adatokat a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) adattartalma alapján szolgáltatja. A felsőoktatási intézmény feladata kimerül abban, hogy a hallgató jogviszonyadatait bevigye saját hallgatói információs rendszerébe, s ha azokban változás történik, 15 napon belül jelentse a FIR felé. Bár a rendszer 2 éve áll, az általad felvetett probléma időről időre újra megjelenik. A hallgató számára az orvosnál derül ki, hogy nincs biztosítása.
Aggodalmat kelthet, hogy a rendszer működése 2 év után sem zökkenőmentes. Ha az lenne, neked most nem kellene fáradoznod azzal, hogy megtaláld a megfelelő helyet arra, hogy bebizonyítsd: igenis jár neked az orvosi ellátás.
Mit tehetsz mégis?
Megkérdeztük az ügyben illetékes Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervét. A jelenséget, mikor az orvos észleli a társadalombiztosítás hiányát, „piros lámpának” hívják, - tudtuk meg a hivatal tájékoztatásából. Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét megelőzően a szolgáltató (esetünkben az orvos) kötelessége, hogy online módon megvizsgálja, a TAJ szám mögött van-e biztosítási jogviszony. A TAJ szám érvényessége nem jelent rendezett jogviszonyt. A jogosultság bejegyzése a bejelentésre kötelezett jelentése alapján jelenik meg az OEP nyilvántartásában. - Nos, ez az, ami nálad kimaradt. A bejelentésre kötelezett Oktatási Hivatal által szolgáltatott adat az orvos képernyőjéig a félév közepére sem jutott el.
A jogviszony-ellenőrzésétől függetlenül mindenki megkapja a szükséges ellátást, azonban a szolgáltató köteles tájékoztatni a beteget jogviszonyának hiányáról, aki ennek alapján felkeresi az egészségbiztosítási szakigazgatási szervet, hogy rendezze jogviszonyát.
Az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél az okirati eljárást személyesen, írásban, vagy interneten lehet kezdeményezni. Az eljárás lényege, hogy a jogosultsággal rendelkezőket „ideiglenes technikai zöld lámpa” adásával jogosultként szerepeltesse rendszerében. Az eljárás kezdeményezésekor az ügyfél hitelt érdemlő igazolással, okirattal kell, hogy igazolja jogosultságát. Számodra ez azt jelenti, hogy vinned kell egy adott félévre érvényes hallgatói jogviszony-igazolást az OEP-hez és abban a félévben nem lesz gond az orvosnál.
Az a belföldi személy, aki nem biztosított és jogosultsággal sem rendelkezik, járulékfizetésre kötelezett. A bejelentést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (volt APEH) felé kell megtenni az erre rendszeresített nyomtatványon. A járulék havi összege 2011. január 1-jétől 5100 forint. Az a hallgató, akinek már nincs jogviszonya, de állása sincs még, és nem regisztráltatta magát álláskeresőként, keresse fel a lakóhelye szerint illetékes APEH kirendeltséget, hogy gondoskodjon egészségbiztosítási ellátottságáról.
Pótzéhá Tanár Úr
A cikk tartalmának jogi hátterét az 1997. évi LXXX. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény adja.
