A felvételi tájékoztató megjelenése előtti és utáni néhány hétben, mint eső után a gombák, megjelenek a nyílt napok. Az ilyen rendezvényeken a felsőoktatási intézmények igyekeznek a hozzájuk látogató középiskolásokat lenyűgözni, elcsábítani.
A nyílt napok alapvető célja, hogy meggyőzzék a potenciális jelentkezőt arról, hogy a legjobb döntés ezt az intézményt választani. Tájékoztató előadásokat, bemutató órákat, teremlátogatásokat szerveznek, igyekeznek kielégíteni az érdeklődők folyó képzésekkel, felvételi eljárással kapcsolatos kíváncsiságát. A csábítás eszköze a sokszínű képzéspaletta, jól felszerelt tantermek, fejlett infrastruktúra bemutatása barátságos és tájékozott munkatársak segítségével.
A keresett egyetemek, főiskolák nyílt napjait tömeg és tülekedés jellemzi, mely a legnépszerűbb képzések standjánál és az igazolásosztó pultnál tetőzik. Sokat nyom ugyanis a latban a rendezvény látogatásáról szóló igazolás is, melyet a középiskolában elfogadnak az aznapi hiányzás okaként. Valljuk be, akad olyan végzős, aki azért megy el egy-egy tájékoztató napra a spanokkal, hogy igazolást szerezzen, s amint megszerezte amiért jött, távozik is. Legalább 5 óra lógás nyerhető eme csekély befektetéssel. Persze nem ez a jellemző.
Célszerű úgy érkezni, hogy az interneten már utánanéztünk a kiválasztott karnak, képzésnek. A tájékoztató előadásokon ugyan bekövetkezhet a megvilágosodás: éppen ezt akarom csinálni! - de a véletlen eshetőségre bízni magunkat nem okos dolog. Jelentős hátrányban van ugyanis az, aki úgy próbál információhoz jutni, hogy nem tudja mit is kérdezhetne.
A felvételi tanácsadó pavilonoknál a képzéseken túl egyedi kérdésekben is segítséget kérhetünk, például kollégiumi jelentkezés, szociális és egyéb ösztöndíjak vagy esélyegyenlőség speciálisan az intézményre jellemző feltételeiről.
- pótzéhá tanár úr -
