Felsőoktatási intézmény által adható többletpontok

- OKJ, technikusi, OITIV, TUDOK, SZÉTV, OKTV, OSZTV, OMTV

 Sóhajtsunk mélyet, azután tisztázzuk a legszükségesebb alapismereteket a témában!

 Vannak olyan eredmények, melyek után csak akkor jár többletpont, ha az adott képzési területen így határoztak. Ez azt jelenti, hogy az ország felsőoktatási intézményei közösen, egyetértésben megállapodtak arról, mely szak, mely képzési területre, más néven szakmacsoportba sorolható. A meghatározott képzési területeken pedig csak bizonyos eredményekért adnak többletpontokat. Megállapították, hogy mely OKJ-s képesítésért, mely technikus vizsgáért, tanulmányi versenyen elért eredményért adható pluszpont az adott képzési területen.

Hogy mik ezek a képzési területek, szakmacsoportok?  Nézzétek meg itt. Elsőre ez a táblázat talán reménytelenül bonyolultnak tűnik, de egy másik tabella, a Tájékoztató könyv 1. számú táblázata mindent megmagyaráz. Akár a Felvi honlapon, akár a Tájékoztatóban keresgéltek, a képzés neve mellett ugyanazok az adatok találhatók: mennyi a költségtérítés egy félévre, mennyi a képzési idő, hány főt vesznek fel, milyen tárgyakból kell érettségizni, és végül melyik szakmacsoportba tartozik a képzés. A szakmacsoport nevét megkeresitek az 1. számú táblázatban, és megtudjátok, mire adnak többletpontot.

Kérdés: Gyerekek, nem lehetne ezt egyszerűbben?

Válasz: Sajnos, úgy látszik, egyelőre nem. Messze vagyunk még a söralátét méretű felsőoktatási tájékoztatótól…

 Most, hogy már mindet megtudtatok az elméletről, lássunk valami gyakorlatiasabbat is.

OKJ  

Legfeljebb egy OKJ-s képesítésért abban az esetben jár 24 többletpont, ha az szerepel az Országos Képzési Jegyzékben ÉS szakirányú ÉS emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítés ÉS az adott képzési területen jár érte többletpont. OKJ képzettségért és technikusi végzettségért összesen maximálisan 24 többletpont adható. Figyeljetek a sok ÉS-re! Csak a felsorolt tulajdonságok együttes teljesülése esetén jár a pont.

Kérdés: „Drágakőcsiszoló OKJ bizonyítványért kapok többletpontot a Táncművészetin?”

Válasz: Művészeti képzési területen nem adnak semmit ezért a végzettségért, de a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen 24 pontot érne. Hogy honnan tudom ezt? Mert létezik egy megfeleltetési táblázat (egy újabb táblázat… komolyan, ez őrület!), melyben minden elfogadható OKJ-s végzettség megtalálható, azzal együtt, hogy mely képzési területen jár érte a pluszpont. A megfeleltetési táblázatot megtalálhatjátok itt.

Technikusi

Legfeljebb egy technikusi képesítésért abban az esetben jár 24 többletpont, ha az szakirányú ÉS az adott képzési területen jár érte többletpont. OKJ képzettségért és technikusi végzettségért összesen maximálisan 24 többletpont adható. A végzettséget igazoló dokumentumban szerepelnie kell a technikus, technológus, vagy szaktechnikus szavaknak a képesítések megnevezése mellett.

Kérdés: „B kategóriás jogosítványért jár többletpont járműmérnök alapképzésen?”

Válasz: Nem, mert a vezetői engedély nem szakirányú, nem OKJ-s, vagy technikus képesítés.

OITIV

 Az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen (OITIV) elért legalább 3. helyezésért 20 többletpont adható.

OMTV

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyen egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért, legfeljebb egy eredményért 16 többletpont jár. Az érintett OMTV versenyek listáját megtaláljátok itt.

Kérdés: „XI. Országos Mélyrézfúvós Versenyen tenorkürtben elér 2. helyezésért kapok többletpontot?”

Válasz: Nem, mert ez a verseny nincs az érintett versenyek listájában.

TUDOK, SZÉTV, OKTV

Tárgyanként legfeljebb egy TUDOK, SZÉTV, OKTV versenyen elért eredmény alapján többletpont jár, ha a jelentkező a versenyeredményt azon tárgyak valamelyikéből érte el, amely az adott szakon érettségi pontot adó érettségi tárgyként szerepel.

 TUDOK: A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért helyezés alapján

• nagydíjasoknak 24 többletpont,
• első díjasoknak 12 többletpont adható.

 SZÉTV: A Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) elért

• 1-10. helyezésért 80 többletpont,
• 11-20. helyezésért 40 többletpont,
• 21-30. helyezésért 20 többletpont adható.

 OKTV: Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken (OKTV) elért

• 1-10. helyezésért 80 többletpont,
• 11-20. helyezésért 40 többletpont,
• 21-30. helyezésért 20 többletpont adható.

OSZTV

OSZTV: A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a [(1)] (2) bekezdésének h) pontja szerint a szakképesítésért felelős miniszter által szervezett Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezés alapján a szakmai vizsga egésze (minden része) alól felmentést kapott jelentkező szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 többletpontra jogosult.

A linkek a www.felvi.hu releváns és aktuális oldalaira mutatnak.

A többletpontot csak akkor kapod meg, ha a megfelelsz a többletpont jogcím meghatározott feltételeinek és 2011. július 7-ig a megfelelő dokumentum másolatával igazolod jogosultságod.

Hogy mit és hogyan kell igazolni, mely igazolások fogadhatók el, azt a Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2011 című könyv 71-76. oldalán olvashatod el, megkérdezheted telefonon a 06 1 477 3131-es telefonszámon, vagy megnézheted a itt.

- ptu -

Mint bizonyára tudjátok, jelenleg 480 pontos a felvételi rendszer. Ebből 400 pont származhat a tanulmányi eredményekből. A maradék 80 pont a többletpontokból adódhat össze. A következő néhány leckénkben ezekkel foglalkozunk.

Nyelvtudásért járó többletpontok

Alapinformációk

A felsőoktatási felvételi eljárásban a nyelvtudásért legfeljebb 40 többletpont jár a következő módon:

• B2 komplex (korábban középfokú C típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 28 többletpont,
• C1 komplex (felsőfokú C típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 40 többletpont

Sajátos nevelési igény esetén nyelvtudásért járó többletpontok:

Kivételes esetben - ha a jelentkező sajátos nevelési igénye (diszlexia, diszgráfia, beszéd vagy mozgásszervi fogyatékosság, stb.) miatt igazoltan nem tudja a komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgát letenni:

• B2 szóbeli (korábban középfokú A típusú) vagy írásbeli típusú (korábban középfokú B típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 28 többletpont,
• C1 szóbeli (korábban felsőfokú A típusú) vagy írásbeli (korábban középfokú B típusú) államilag elismert nyelvvizsgáért 40 többletpont jár.

Sajátos nevelési igényű akkor vagy, ha a felvételi eljárás során fogyatékosságodat megfelelően igazoltad, tehát jogosult vagy a fogyatékkal élőknek járó többletpontra is. Ha egy adott nyelvből egyszerre lennél jogosult emelt szintű érettségi többletpontra és nyelvvizsga alapján járó többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számodra kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapod meg.

Speciális esetek

Akkor is csak maximum 40 pont jár nyelvtudásért, ha a különböző nyelvvizsgákért járó többletpontok összege ezt meghaladja. Például, ha két felsőfokú nyelvvizsgád van, az is csak 40 pontot ér.

Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért jár a pont. Például, ha angolból középfokúd is van és a felsőfokút is megszerezted, csak az egyikért igényelheted a többletpontot.

A azonos nyelvből azonos szinten letett államilag elismert általános szóbeli és írásbeli nyelvvizsgák a továbbtanulás szempontjából komplexnek (korábban C típusnak) minősülnek, mindegy, hogy mely nyelvvizsga-központban szerezted őket. A szaknyelvi vizsgáknál ez az összevonás nem automatikus, csak az azonos szaknyelvi tartalmú részvizsgák egyesíthetőek. Az egyesíthetőségről a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (www.nyak.hu) által kiállított igazolás fogadható el.

Nemzetközi nyelvvizsgák esetén a többletpontok megadása csak honosító határozat, vagy esettől függően, a hivatalos magyar nyelvvizsga-bizonyítvány megléte esetén lehetséges. A honosításról a www.ekvivalencia.hu oldalon szerezhetsz bővebb információt.

Felsőfokú nyelvvizsgának felel meg az idegen nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló államilag elismert külföldi közoktatási vagy felsőoktatási intézményben szerzett érettségi bizonyítvány vagy oklevél. Természetesen az államilag elismert egynyelvű felsőfokú (C1 komplex típusú) nyelvvizsga abból a nyelvből jár, amelyen az iskolában oktattak. Ha Brassóban végezted a gimnáziumot, de ott angolul folyt az okatás, nem románból, hanem angolból van igazolt, felsőfokú nyelvtudásod

A kéttannyelvű, illetve nemzetiségi középiskolában szerzett érettségi bizonyítványok nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak számítanak és meghatározott nyelvtudást igazolnak. Hogy milyen nyelvvizsgának számítanak milyen feltételekkel, arról a 100/1997. Korm. rendelet 54. § rendelkezik. Figyelem! Csak egy paragrafusról van szó, nem kell az egész rendeletet elolvasni.

Az idegen nyelvből, illetve kisebbségi oktatásban nemzeti és etnikai kisebbségi nyelvből a legalább 60%-os emelt szintű érettségi vizsga is középfokú (B2 komplex) típusú nyelvvizsgának minősül.

Alapfokú nyelvvizsgáért nem jár pont.

A linkek a www.felvi.hu releváns és aktuális oldalaira mutatnak.

A többletpontot csak akkor kapod meg, ha a megfelelsz a többletpont jogcím meghatározott feltételeinek és 2011. július 7-ig a megfelelő dokumentum másolatával igazolod jogosultságod.

Hogy mit és hogyan kell igazolni, mely igazolások fogadhatók el, azt a Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2011 című könyv 71-76. oldalán olvashatod el, megkérdezheted telefonon a 06 1 477 3131-es telefonszámon, vagy megnézheted a itt.

- ptu -

Mint bizonyára tudjátok, jelenleg 480 pontos a felvételi rendszer. Ebből 400 pont származhat a tanulmányi eredményekből. A maradék 80 pont a többletpontokból adódhat össze. A következő néhány leckénkben ezekkel foglalkozunk.

Emelt szintű érettségiért adható többletpontok

 Egy emelt szintű érettségiért 40 többletpont adható. Alapképzésen és egységes osztatlan képzésen, valamint felsőfokú szakképzésen akkor jár az emelt szintű érettségi eredményért többletpont, ha az legalább 30%-os eredményű, ÉS a jelentkező érettségi pontjait is az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Ha tehát olyan szakra felvételizel, ahol a matematika és a fizika érettségi a felvételi követelmény, akkor rajz emelt szintűért nem kapsz többletpontot.

Nyelvi emelt szintű érettségi vizsga B2 komplex (korábban középfokú C típusú) államilag elismert nyelvvizsgát is érhet, ha legalább 60%-os, vagy annál jobb eredményű. A nyelvvizsgáért járó többletpont (28 pont) jár érte akkor is, ha nem ebből számítják az érettségi pontokat. Figyelem! Egy nyelvért csak egy jogcímen szerezhető többletpont. Azaz, hiába választható érettségi tárgy a kommunikáció és médiatudomány képzésre az idegen nyelv, ha rendelkezel 60%-os emelt érettségivel idegen nyelvből, választanod kell: a nyelvvizsgáért járó 28 pontot kéred érte, vagy az emelt szintű érettségiért járó 40 pontot.

Vizsgatárgyanként 40 többletpont jár. Ebből következik, hogy legfeljebb 80 többletpontot kaphatsz ezen a jogcímen, hiszen minden szakon két tárgy érettségi eredményéből számolják az érettségi pontot.

Itt látható a többletpontok áttekintő táblázata

A többletpontot csak akkor kapod meg, ha a megfelelsz a többletpont jogcím meghatározott feltételeinek és 2011. július 7-ig a megfelelő dokumentum másolatával igazolod jogosultságod.

Hogy mit és hogyan kell igazolni, mely igazolások fogadhatók el, azt a Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2011 című könyv 71-76. oldalán olvashatod el, megkérdezheted telefonon a 06 1 477 3131-es telefonszámon, vagy megnézheted a itt.

-ptu-

Jajj, szomorú annak, aki lemarad a kollégiumról, pedig be akart kerülni! Nem tudott elég szerencsétlen lenni ahhoz, hogy a szerencsések között legyen. Latolgatja, miben kellett volna nyomorultabbnak lennie, hogy bejusson, de hiába. Erre a félévre elment a hajó, mely a kollégistákat a szobájukba viszi. Velük, boldogokkal, egy másik posztban foglalkozunk. Most az albérlőké a terep.

 
Itt állnak tehát a nagyvárosban, egyedül, kiszolgáltatottan, diákok ezrei, kezükben az elutasító határozattal. Kezdhetnek albérletet keresni. Legtöbbjüknek nincs akármennyi pénze lakhatási célokra, nem a buli végett pályáztak a koleszra, hanem mert az olcsóbb. A szülők osztanak, szoroznak, mennyi pénzt tudnak kiszorítani albérletre. Három év vajaskenyér. Kemény.

Milyen a jó lakás? Közel az egyetem, jó a közlekedés, alacsony a lakbér, kicsi a rezsi és jó fej a tulaj. Ezek a lakások a 0. másodpercben gazdára találnak. Ezért siessetek, nyomuljatok fel a netre és nézzétek meg, a ti sulitokban van-e albérletközvetítő szolgáltatás! Ez ingyenes, kiszűri az ingatlanos hiénákat és főleg az adott intézmény közelében lévő albikat gyűjti be. Ezen kívül lehet böngészni a neten: www.alberlet.hu, www.ingatlan.com, stb. egy a fontos ingatlanközvetítőnek lakáscímekért pénzt ne adjatok, mert nem lesztek sikeres emberek.

Mit kell nézni? A fűtés lehetőleg ne távhő legyen. Ennél csak eggyel jobb a házközponti fűtés, de még ez is elég húzós, legjobb az egyéni fűtésrendszer. Saját fogyasztást mérő órák, annyit fizet a lakó, amennyit elhasznált. Gázos szomszédok okozhatnak kellemetlen perceket, valamint gázos környék is, de meglehet, ezek felismeréséig hónapok telnek el. Fontos, hogy éjjel is meg lehessen közelíteni a lakást, ha bulizni voltatok. Praktikus, ne kelljen más küszöbére hányni.

A tulaj lehetőleg ne szóljon bele mindenbe és ne jelenjen meg rajtaütésszerűen minden harmadnap reggel hétkor. Némi emberismerettel a parázós főbérlők az első randevún felismerhetők. Nyilván minden olvasónk rendes gyerek, nem akarja tönkretenni más tulajdonát. A rendeseket meg nem is kell zaklatni, ugye?

Bútorozott lakás, gépesített konyha, internet – olyan elvárások, melyeket minden egyetemista akar. Rendesen fizessen, ne maradjon el a számlákkal és ne csináljon disznóólat a lakásból –ezek a lakás kiadójának elvárásai.

A kereslet évente két alkalommal tetőzik, január utolsó hetétől február második hetéig és augusztus utolsó hetétől szeptember második hetéig. Ebben a néhány hétben, a félévek indulásakor zajlik a költözések zöme. Aki később keres lakást, kevesebbért is megkaphatja, a piac rászorítja a főbérlőt, hogy engedjen az árból, ha lakót akar a félévben.

Rengeteg furcsa pár talál egymásra ilyenkor. Zsóka néni megélhetési főbérlő, számára nagyon fontos, hogy lakjon a kisszobában valaki. Valaki, akivel ki lehet fizettetni a kibírhatatlanul magas távhőszámlát és aki lélegzik a lakásban. Zsóka néni ugyanis nagyon fél, hogy kirabolják. Meg is mondta a kisasszonynak, mikor feladta a hirdetést, hogy ne olyat küldjenek, mint a tavalyi lakó, aki képes volt és havonta akár többször is nem aludt otthon, napközben meg elcsavargott és időnként éjjel jött haza. Ilyen rendetlen többet nem kell. Egy jóra való, derék fiú kellene, olyan nagyobb darab forma, ha lehet. Még süteményt is sütne neki.

Van aki a mosókonyháját adja ki fürdőszoba-használattal. Internet és ablak van jeligével. Más hosszú távra keres lakót irreálisan magas lakbérért, viszont tud adni számlát. Hát nem király?

Az első albérletkereső félévben még nem elég dörzsölt ingatlanos a hallgató, könnyen beugrik egy Zsóka néninek, vagy kivesz egy penészes lyukat, aminek kisebb ablaka van, mint a Váci Fegyház és Börtön celláinak, mert ez a legolcsóbb, de a következő félévben már tudja, kik azok a spanok, akikkel jól kijön és akiknek tuti kecójuk van közel az egyetemhez.

Azután tovább csiszolódnak az ideális lakótársakról és lakókörnyezetről alkotott elképzelései. Nem költözik össze például csak fiúkból álló homogén társasággal, az őskáosz miatt. Nem költözik be töküres lakásba azzal, hogy „majd szerzünk cuccokat az ingyenelvihető.hu-ról”, mert a félév végén még mindig a padlón alszik hálózsákban és abban a kádban zuhanyzik, amiben a mosatlan edények is áznak. Ráébred, hogy egy félszobában három ember már nagyon zavarja egymást. Elkerüli az olyan lányokat, akik elnyomják a csikket a borsófőzelékben, vagy vég nélkül partiznak. Ezekre a tapasztalatokra azonban csak hosszú félévek során lehet szert tenni és mindenkinek a saját kárán kell megtanulnia, mi az, amit már rugalmas és fiatal lénye ellenére sem tud tolerálni.

-ptu-

Még mindig nem tudtad eldönteni, hogy hová jelentkezz? Vagy már eldöntötted, de vannak kérdéseid? Itt az utolsó alkalom, tedd fel az összes kérdést egy helyen!

 A Budapest Sportarénában január 21-22-én rendezik meg a 11. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítást. Ajánlójuk szerint mindent megtalálsz egy helyen A-tól Z-ig, azaz az Athéné Idegenforgalmi, Informatikai és Üzletemberképző Szakközépiskolától a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemig. Felsőoktatási intézmények standjai, külföldi egyetemek, OKJ-s képzést nyújtó iskolák, tanszergyártók és tankönyvkiadók várnak minden felvételizőt, szülőt és pedagógust pénteken és szombaton 9-17 óráig.

Az állam 12 félévet ad arra, hogy elvergődj a diplomáig az oktatás primér költségeinek megtérítése nélkül. Ha kimeríted ezt a keretet, költségtérítéses képzésben folytathatod tanulmányaidat. Az ördög a részletekben rejlik. Mai szemelvényünkben az alapvariánsokkal foglalkozunk.

A hatályos felsőoktatási törvény szerint: 

„Ha a felsőoktatási intézményben államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a felsőoktatási intézmény megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. E bekezdésben foglalt feltételek alapján az átsorolással érintett államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók száma a tanévben a felsőoktatási intézmény államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóinak tizenöt százalékáig terjed.”

„Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. (…)Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy azonos képzési ciklusban államilag támogatott képzésben kizárólag az 56. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén folytathatók tanulmányok. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is.
Ha a hallgató kimerítette a (…) rendelkezésére álló támogatási időt, csak költségtérítéses képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban.  Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja.”

Hogy könnyebb legyen befogadni a fenti jogi szöveget, egy kis életképet képzelünk el virtuális felvételizővel és az ő esetén keresztül mutatjuk be gyakorlatban a törvény szavait.

 Vegyünk egy végzős középiskolást, Bódogot - mert ma ilyen névnap van-, aki felvételt nyert a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki karának környezetmérnök képzésére –mert itt nyílt ki a felvételi tájékoztató. Államilag támogatott finanszírozási formában kezdheti meg tanulmányait ezen a 7 féléves képzésen. Ő lesz tesztalanyunk, akit kedvünkre rángathatunk újabb és újabb modellhelyzetekbe.

  Bódog finanszírozási státusza 1 tanév időtartamra szól. Ha nem tanul elég jól, a tanév végén átsorolják költségtérítéses képzésbe.

„Elég jól” tanulni nem egy absztrakt kategória, egész pontosan akkor teszik át fizetős formába, ha az adott tanév végén (nyáron, a vizsgaidőszak után) végzett vizsgálaton megállapítható, hogy az utolsó két aktív féléve alatt nem teljesítette az adott képzés mintatantervében előírt kreditmennyiség legalább 50%-át, magyarul: legalább félgőzzel nem tudott haladni. Ezt a jelenséget nevezzük átsorolásnak.

Egy átlagos mintatanterv 30 kreditet ír elő egy félévre, tehát 2 félév alatt egy átlagos hallgató 60 kreditet tud teljesíteni. Pontosan átlagos hallgatók a valóságban nincsenek, ezért nem baj, ha az egyik félévben 5 kreditet, a másodikban meg 35-öt teljesít a Bódog, csak összesen legyen neki 30, vagy annál több és megúszta az átsorolást.

Van olyan hely, ahol ki is rúgják, ha nem halad legalább félgőzzel. Szabatosabban megfogalmazva, ha aktív félévenként nem teljesít átlagosan 15 kreditet, hallgatói jogviszonyát a felsőoktatási intézmény egyoldalú elbocsátó határozattal megszünteti.

 Államilag támogatott félévek felhasználhatóságának alapesetei:

• Bódog jó tanuló, szorgalmas és érdekli is, amit tanul, ezért 7 félév alatt végez. További 5 féléve marad tehát mesterképzésre.
• Bódog kevésbé jó tanuló, ezért csak 10 félév alatt tudja elvégezni a környezetmérnök képzést. Sajnos, ebben az esetben számolnia kell azzal, hogy a 10. féléve már költségtérítéses lesz. Ez azért van, mert az állam 12 féléve egy keret, melyben egy kisebb halmaz az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő. Az adott  képzéshez rendelkezésre  álló  támogatási  idő  két  félévvel  hosszabb,  mint  az  adott tanulmányokhoz  tartozó  képzési  és  kimeneti  követelményekben  szereplő  képzési időtartam. Ha tehát a felvételi tájékoztatóban az állt, hogy a képzés 7 féléves, Bódognak 9 féléve van, hogy államilag támogatott formában tanuljon ezen a képzésen. Utána perkálnia kell. Ha 10 félév alatt végez, akkor ugyan az utolsó félévben már fizet, de a mesterképzésre megmarad 2 államilag támogatott féléve.
• Bódog nagyon jó tanuló, rendkívül szorgalmas és motivált, ezért másik képzésre is jelentkezik a környezetmérnöki mellett. Hogy maradjunk Sopronnál, második szakként tervezőgrafikát tanul. Ha elsőként megkezdett képzésének 3. félévéig elkezdi a tervezőgrafikát, akkor mindkét képzésén lehet államilag támogatott, s amikor mindkét képzésen aktív, abban a félévben államilag támogatott félévei közül csak egy vonódik (holott valójában két félévet használ). Ez az állapot addig lehet így, míg ki nem meríti az adott képzéshez rendelkezésre álló keretet, az egyik képzésen nem szerez diplomát, vagy el nem fogy a 12 féléve.

 Jó hír, hogy a passzív félév nem számít bele az államilag támogatott félévek sorába.

Fontos tudni, mik a kivételt képező esetek, mikor növekedhet meg mégis a támogatott félévek száma:

• Négy félévvel megnövelhető a fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje. Ezt kérni kell, nem adatik automatikusan.
• Két félévvel megnő a támogatási idő akkor is, ha a hallgató egységes osztatlan képzésben vesz részt és a képzési idő meghaladja a 10 félévet (pl. orvosképzés).
•  A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb hat félévvel meghosszabbítható.

Bódogok, akik éhezik és szomjazzák a tudást, mert nekik készül a Pótzéhá blog.

- pótzéhá tanár úr -

Államilag támogatott az a képzés, melynek költségeit az állami költségvetés viseli. A felsőoktatási törvény alapján ez az egyszerű definició adható meg. Valójában az oktatás térítésmentességéről van szó, a felsőoktatási intézmény számos jogcímen szedhet be pénzt hallgatójától különeljárási díjak és szolgáltatási díjak formájában.

Ezen bejegyzés célja nem az egyes intézmények által szedett díjösszegek pontos megadása, inkább annak megvilágítása, hogy milyen járulékos költségekre számíthat az, akit államilag támogatott képzésre vettek fel. Nem beszélve a szülőkről, akiknek ezeket a kiadásokat várhatóan finanszírozniuk kell. Az alábbi felsorolás nem teljes, csak a legismertebb típusokat emeltük ki.

Miért kell tehát fizetni?

1) Azt ugye senki sem képzelte, hogy ingyen lakik majd a kollégiumban? Mert nem is. Aki felújított kollégiumban lakik, az kicsit többet, aki lepukkantabban, az kicsit kevesebbet fizet, de fizet. Még mindig olcsóbb, mint az albérlet.

2) Ha nem fizetjük be időben a kolidíjat, akkor fizethetünk a késedelmes befizetés miatt különeljárási díjat.

3) Ha a hallgató megadott határidő után ad le házi feladatot, tervet, projektet, otthoni feladatot, akkor a késedelmes leadásért is fizet.

4) Nem sikerült a zéhá elsőre, bárkivel előfordul. Egyszer próbálkozhat a pótlással ingyen az egyetemista, az utolsó lehetőséget már pénzért adják.

5) Vizsgáról való igazolatlan távolmaradás: szintén pár ezer forint

6) Felvett, de nem teljesített tárgyak után kreditenként kell fizetni. Egy szabadon választható tárgy még nem nagy ügy, de egy elcseszett félév már tízezrekbe kerül.

7) Leckekönyv késedelmes leadása (már amelyik intézményben még használnak ilyet, sok helyen elektronikus leckekönyv van évek óta) és a jegybeíratás elmulasztása is a pénztárcánkat karcsúsíthatja.

8) Bizonyos határidőn túl benyújtott kérvényeknél egy-két ezer forintunk bánja.

9) Szolgáltatási díjat fizethetünk a pótbeiratkozásért, ha a hallgatónak felróható okból nem volt sikeres a rendes beiratkozás. Hogyan lehet sikertelen egy beiratkozás? Ha az érdekelt felek közül valamelyik nem jelenik meg. Ez főleg a leendő hallgatókkal fordul elő, az intézmények inkább eljönnek. Hehe. És hogyan lehetséges, hogy nem a hallgató miatt hiúsul meg a beiratkozás? Úgy, ha a felvételiző pótjelentkezéssel vagy fellebbezéssel jutott be a képzésre és túl későn, vagy egyáltalán nem kapott értesítést az eseményről.

10) Mivel meg kell fizetni az „élőmunkát”, szolgáltatási díjat szedhetnek a szokásostól eltérő adattartalmú hallgatói jogviszony-igazolásokért.

11) Az ideiglenes diákigazolvány kiállításáért szintén, bár ez csak pár száz forint. Aki azonban péntek délután eszmél, hogy nincs meg a diákigazolványa, az kockáztatja, hogy megbünteti a kaller hazafelé. A hivatali nyitva tartás ugyanis kellemetlenül rugalmatlan, de ha véletlenül mégsem, akkor vagy nem tudunk fotót szerezni zárásig, vagy nincs pénz a Neptunos/ETR-es gyűjtőszámlánkon.

12) Másolat a leckekönyvről: minimum egy ezres, de felsőbbéveseknél, hátsó bejegyzésekkel együtt sokkal több is lehet.

13) Leckekönyv-fordítás. Mindegy mennyibe kerül, még mindig olcsóbb, mintha hivatalos fordítóirodánál csináltatnánk meg. Optimális esetben gyorsabb is. Külföldi ösztöndíjpályázatok nélkülözhetetlen kelléke.

14) Ismétlő javítóvizsga. Értitek? Ez a javítóvizsgának már az ismétlése, tehát a harmadik lehetőség. Van olyan intézmény, ahol félévenként csak egy tárgyból tehetünk ilyet. Az összes többi esetben az első buktát csak egy újabb nekifutási kísérlet követheti. De az legalább ingyen van.

15) Vizsgáról való igazolatlan távolmaradás. Ez akkor fordul elő, ha elfelejtünk lejelentkezni a vizsgáról időben, aztán meg jól nem tudunk, vagy nem is akarunk elmenni. Persze az utóbbi jellemző, ha nem sikerült megfelelően felkészülni. MÁV, Volán, BKV sztrájkok, lábtörések, vakbélműtétek és egyéb vis majorok után persze megkönyörülnek és nem kell kiperkálni a büntetést. Többnyire azonban ezekről igazolást kell felmutatni.

Még felsorolni is sok volt, hát még befizetni. Ezért ne feledjétek, pajtások: apukátoknak sem a hangyák hordták össze azt a zsét, amit ti befizettek a fenti jogcímeken.

Következő bejegyzésünkben az államilag támogatott félévek számáról és ezek felhasználási lehetőségeiről fogunk beszámolni.

- ismétlő javítóvizsga -

Vizsgáznak természetesen, és ha idejük engedi, szórakoznak. Lássuk mindezt részletesebben.

 Vegyük úgy, hogy amikor azt írom „egyetemista”, akkor minden, felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató diákra gondolok, a főiskolákkal hallgatói jogviszonyban állókat is beleértve. Tudjátok, mint a Brian életében a sajtkészítők, amely kifejezés egyaránt vonatkozhat bármely tejipari termék előállítójára. Erre csupán azért van szükség, hogy a teljes palettát lefedő hallgató kifejezést legalább néha le lehessen cserélni.

De nem ez a mai témám. Hol is tartottam? Ja, igen:

Tisztelt Szülők, drága felvételiző barátaim, a gondtalan téli szünetek elmúltak! Jövőre, ha felvesznek benneteket valahová, ilyenkor csak úgy mehettek bulizni, hogy közben tudatotok sarkában ott térdel vicsorogva néhány vizsga öltönyt viselő réme, hogy a legváratlanabb pillanatban előugorjon és megkérdezze:

Mit tudna nekem mondani

-         az étkezési paprika intenzív szabadföldi termesztéséről?

-         a gyökös polimerizáció elemi lépéseiről?

-         a nyomott és vákuumos csatornarendszerek részeiről, működési elvéről?

-         a történetmondó énekköltészet kezdeteiről?

-         a Bernoulli-egyenlőtlenségről?

-         a határnyomaték számításának lépéseiről, ha a keresztmetszet húzott és nyomott vasalást tartalmaz?

-         a szintaktikai szerkezetek történetéről: alany és állítmány; alárendelő szerke­zetek; mellérendelő szerkezetek kialakulásáról?

-         A hangszeres apparátussal kísért két- illetve több szólamú művek irányításáról?

-         a metszőköríves váltó számításáról?

-         a telekalakítás, -felhasználás módozatairól alacsony, nagy sűrűségű beépítéseknél?

A téma hangulatát lefestő szemléletes képek mellett, az egyszerűség kedvéért elmondom a tényeket is.

A felsőoktatási intézményekben a tanév két részből áll, őszi és tavaszi félévből (szemeszterből). A félévek pedig szorgalmi időszakra és vizsgaidőszakra bonthatók. A szorgalmi időszak a hosszabb, 14-15 hét, ekkor kell órákra járni. A vizsgaidőszak rövidebb, 4-5 hét, ekkor pedig számot kell adni a tudásról és érdemjegyeket kell gyűjteni.

December második felében kezdődött a vizsgaidőszak, amely január végéig tart. Hogy valakinek hány vizsgája van a vizsgaidőszakban, az attól függ (sok egyéb tényező mellett), hogy hány olyan tárgyat hallgatott a félév során, amely vizsgával zárul. Ha csak egy-két tárggyal lébecolt, akkor csak 1-2 vizsgája lesz, de aki megnyomta a félévet, vagy több képzésre jár egyszerre, annak tíznél több vizsgája is lehet. Az átlag 4-6 vizsga. Elég baj az is. Ezen vizsgák teljesítése rengeteg sok befektetett munkával jár. Olvassátok el korábbi, „Mi a túró az a kredit?” című írásomat, melyben kifejtem, mennyi tanulás szükséges egy tárgy elvégzéséhez. Aki félév közben hanyagolta a tanulást, az vért pisil a vizsgaidőszakban, aki bejárt órákra, azt csak izzadja a vért.

Különféle taktikák vannak a vizsgaidőszak átvészelésére.

Van, aki ütemtervet készít és ahhoz tartja magát, meghatározva a felkészülés sebességét és optimalizálva a folyamatot. Például: van 5 napom a következő vizsgára felkészülni és van 30 tétel. 4 nap alatt elolvasom és kijegyzetelem az összes tételt, napjában hetet, utolsó nap kettővel többet. Az ötödik napon átveszem újra az összeset, bőségesen megvacsorázom és kilenckor lefekszem, hogy másnap kipihent legyek. - Célszerű ezt a mintát követni.

A másik típus ütemtervet készít, aztán négy napig partizik és az ötödik napon nekiesik az anyagnak. Megiszik 8 kávét és egész éjjel fennmarad, reggel 7-kor forró fürdőt vesz, felölti öltönyét/fehér blúzát, elmegy a vizsgára és reméli, hogy azt az 5 tételt, amit nem sikerült elolvasnia sem, azt pont nem fogják kérdezni. Ez a megoldás kockázatos. Elég gyakran kérdezik pont azt.

Meg aztán problémát okozhat, ha később az illető pl. orvosként nem tudja a szívelégtelenség kórélettanát, mert arra a szigorlat előtt már nem jutott idő. Jobban jár, aki csak Janus Pannonius latin nyelvű epigrammáit mulasztotta el megtanulni, abból kevesebb gond adódhat. Nagy felelősség ez, bizony.

- ismétlő javítóvizsga -

A készülő koncepciónak több neuralgikus pontja van, ezek közül a HÖOK a vizsgaalkalmak számának és a hallgatói képviselet hatáskörének korlátozását emelte ki most. Sosem lobbiztak végtelen számú vizsgalehetőségért, sem azért, hogy a felsőoktatási intézmények szenátusaiban a hallgatók legyenek többségben, most sem ez a céljuk. Nekünk meg nem tisztünk őket védeni, ehelyett inkább megpróbáljuk elmagyarázni felvételiző olvasóinknak, hogy rájuk milyen hatással lehet, ha a HÖOK-nak lesz igaza, vagy az, ha Hoffmann Rózsának lesz igaza.

1.Mit akarnak elérni a hallgatói önkormányzatok?

Azt szeretnék, hogy a vizsgaalkalmak számának szabályozása az intézmények kezében maradjon. Eddig ugyanis így volt. A vizsgalehetőségek száma és a tárgyfelvételek száma egymással szorosan összefügg. Akad olyan csúnya tárgy, ami bizony nagyon nehéz és sokan megbuknak belőle a vizsgán. Bukta után a hallgató elmegy javítani, hátha sikerül. Itt válik ketté az irány.

Ez lesz, ha Hoffmann Rózsa keresztülviszi a koncepciót a jelenlegi formában: Ha nem sikerül másodjára sem elégtelennél jobbat elérni, akkor a tárgynak annyi. Nem teljesítette a kedves hallgató. De felveheti újra! Ha erre a tárgyra épülne valami más, akkor azt/azokat a tárgyakat, mely(ek)nek ez az előfeltétele, szintén nem veheti fel. Ezért aztán nem halad a mintatanterv szerint, nem végez időben, csúszik (minimum) egy félévet. Ha a tárgyat nem indítják minden félévben, hanem csak évente egyszer, akkor két félévet csúszik – minimum. Ha több ilyen nehéz tárgy van, arról ne is beszéljünk. Ha esetleg legközelebb is ugyanígy jár, mikor felveszi az adott tárgyat akkor már nincs több lehetőség, sem vizsgára, sem a tárgy újra felvételére, tehát az egész képzésnek lőttek. Ilyenkor mit tehetünk? Magunkba nézhetünk és azt mondhatjuk: igaza volt Hoffmann tanárnőnek, nem való nekem ez a képzés, elmegyek kapálni. Mehetek is, hiszen a koncepció legfrissebb változata szerint négy vizsgalkalom után elbocsátanak és az adott szakra egyetlen más magyar felsőoktatási intézménybe sem jelentkezhetek többé.

Ez lesz, ha a HÖOK győz: Ha a HÖOK hatékonyan érvényesíti érdekeit, akkor a fentiek lehetnek éppen ugyanígy is, ha az adott felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában így határozza meg, de lehetnek úgy is, hogy van harmadik lehetőség, azaz második ismétlővizsga, ha csak félévenként egy tárgyból is és a tárgyfelvételek száma nem korlátozott, amennyiben azt az intézmény szabályalkotói így akarják.

A különbség apró, mégis számottevő. Mert jót akarnak ők, biztosan, de dobszóval nem lehet verebet fogni.

Aztán meg, azok a felsőoktatási intézmények, akik eddig megadták a négyest arra, hogy „Jó napot kívánok, Tanár Úr!”, azok ezek után is megadják, így a színvonal emelkedése ott nem várható, hisz eddig sem volt vizsgaismétlésre szükség.

A következő probléma a hallgatói képviselők aránya a szenátusban. A jelenleg hatályos törvény szerint a hallgatói arány a szenátusban legfeljebb egyharmad, ezt szeretnék 15%-ra mérsékelni az új felsőoktatási törvény koncepciójának kidolgozói. Most sem döntő a hallgatói képviselők szava, hiszen a maximum 30%-os arányuk sem egy kétharmad, azaz egyedül, oktatók egyetértő szavazata nélkül eddig sem vihettek végig semmit. Tizenöt százalékra szorítva azonban nyilván kevesebb szóval kotyoghatnának bele a felnőttek dolgába. A büdös kölkek.

2. Mivel fenyegetnek, ha nem érik el, amit szeretnének?

Bedobták a márciusi ifjak toposzát. Mert mi jut eszünkbe, ha együtt halljuk, hogy március+diákok+tüntetés? A helyes megfejtést kommentekben várjuk.

Varró Dániel

Szösz néne dala

Itt a Maszat-hegy legtetején,

Ahol érik a Bajuszos Pöszméte

Fertő, s fertőtlenítők közt

maszatos a dolgok összképe.

Futnak a takarítók ide: Hé,

Kisöpörjük a szöszeit, Szösz néne!

Én meg csak halkan dudorászok:

Gyerekek, momentán, kösz, még ne.

Csupa szösz a tévé, csupa szösz a telefon,

szösz van a padlón, csempén, plafonon

Szösz van a hajamon a fülemen a szöszömön

Nem szegi semmise kedvem, köszönöm!

Jönnek a Paca Cár proccai: Hé,

Ugye, átmehetünk itt böszmébe?

Szétbarmoljuk és összepacázzuk!

Gyerekek, mondom, kösz, még ne!

Nem kéthétig tart a világ,

pökhendi ember jössz-mész te,

mállik a szikla és leomlik a lösz,

de a szösznek sohasem lösz vége!

Kibújnak a pacák alól, s újra kilátszik,

eltakaríthatod, újra virágzik!

Paca és partvis közt

nagyra becsüld a szöszt!

Itt a Maszat-hegy legtetején

Ahol érik a Bajuszos Pöszméte

Fertő, s fertőtlenítők közt

maszatos a dolgok összképe.

- pótzéhá tanár úr -

 A kredit a befektetett munka mérőszáma. Minden tantárgynak van kreditszáma, amelyből következtethetünk arra, milyen nehéz tárgyról van szó. Egy kredit ugyanis 30 tanulással eltöltött munkaórát jelent. Ebben benne van az előadás, gyakorlat, laborfoglalkozás látogatása is, de sajnos nincs benne az út a könyvtár felé, vagy az a két óra, míg a boltban válogattál és eldöntötted, melyik vonalzó lesz a legjobb a műszaki rajzhoz. Nincs benne a tantárgy és a tanár ostorozásával töltött idő sem. A 30 óra az a nettó időtartam, amennyit foglalkoznod kell a tárggyal ahhoz, hogy az érte járó kreditet megszerezd. (A tárgy kreditértéke és nehézsége nem biztos, hogy egyenesen arányos, de erre majd visszatérünk.)

Lássuk ezt példával.

Van egy 5 kredites tárgyad, amely a fentiek ismeretében 150 befektetett munkaórát követel tőled a félév folyamán. Ez nem kevés. Heti egy másfél órás előadás van belőle, ami félévente kb. 15 alkalmat jelent. Megszorozzuk a 90 percet a 15 héttel és megkapjuk, hogy 1350 percet, azaz 22,5 órát radírozol le a 150-ből az előadás látogatásával. Hetente kétszer van 45 perc kiscsoportos óra is (szeminárium, gyakorlat, labor stb.), ez megint 22,5 óra a félév során. Még külön nem is tanultál és máris megvan 45 óra. Két zéhát kell írni a tárgyból és egy házi feladatot beadni. Az ezekre való felkészülés hosszú éjszakákat és kockára ült feneket jelent, de letelt újabb 50 óra. A végén pedig jön a vizsga, amire kiadnak vagy 30 tételt, amelyeknek van A, B és akár C részük is. Ebbe is belefeccölsz 50 órát és megdöntöd a nemalvás világcsúcsát, de átmész a vizsgán. Ha átmentél, akár kettessel is, akkor megvan a kredit! Juppi!! Persze lehet hazárdírozni, kockáztatni, de az a helyzet, hogy minél kevesebb órát fordítasz a tárgyra, annál valószínűbb, hogy megbuksz.

Az átlagos haladási ütem 30 kredit félévente. Egy átlagos alapképzés 6-8 féléves, így a képzés hosszától függően 180-240 kreditet kell megszerezni a diplomához. Az egyetemi szintű, ún. „egységes, osztatlan képzések” –mint például az orvos, gyógyszerész, jogász, építész stb. 10-12 félévig tartanak, azaz 300-360 kreditet kell összehordani. Egy átlagos hallgató tehát, aki követni tudja a haladási ütemet, félévente 900 órát tölt tanulással. Egy félév 5 hónapig tart, így, ha kiszámoljuk, hogy havonta mennyi időt kell tanulással töltenünk, megkapjuk, hogy ha hétvégén pihenünk, akkor minden hétköznap 8 órát kell erre áldoznunk. Egy hallgatónak tehát az iskola a munkahelye, ahol akkor lesz eredményes, ha napi 8 órában órát látogat, hozzátanul, olvas. Ez borzasztóan hangozhat, de attól még így van. Ezek után nyilván senkit nem lep meg, hogy elég magas a csúszók aránya, akik egy, vagy több félévvel később fejezik be a tanulmányaikat, mint azt kezdetben gondolták. A csúszásnak persze sok más oka is lehet, mint a befektetett munkaórák csekély száma, de erről majd egy másik alkalommal értekezünk.

Visszatérve a tárgy kreditértéke és a tárgy nehézsége közötti viszonyra: a kreditszám a teljesítéshez szükséges befektetett munkaórát mutatja, nem a nehézséget. Egy tárgy lehet könnyű, ha például megcsináljuk azt a három beadandót, amit kérnek. Ahhoz pedig mondjuk csak anyagot kell gyűjteni, vagy gondolkodni és fogalmazni. Nincs belőle vizsga, rendes a tanár, érdekes a tárgy. Sok ez három kreditért?  Nem. De ott van az a másik, ami ugyan csak két kredit, de minden órán ott kell lenni, az oktató fásult és cinikus és jól megbuktat mindenkit, ha egy bizonyítást nem tud levezetni a vizsgabeugróban, akkor is, ha az eredmények jók.

Ezek a nüanszok természetesen nem vehetők számításba, mikor kreditrendszerhez hasonló komplex struktúrát állítanak fel, de szükséges tudni róluk, hogy a rendszerről kialakított saját képünk megfelelően árnyalt legyen.

 - ismétlő javítóvizsga -

A Tájékoztató a HIVATALOS FORRÁS. A felvételizők Bibliája. Ami ebben benne van, az a tuti. Na, igen, azért előfordul néha, hogy valami mégsincs benne, vagy nem úgy van benne, de ez azért elég ritka. Az esetleges módosítások, kiegészítések, vagy újabb képzések megjelentetésére 2011. január 31-ig kiadják a Tájékoztató hivatalos kiegészítését, mely a felvi honlapon, valamint az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján is olvasható.

Minden könyv tartalmaz egy jelentkezési lapot is, borítékkal együtt.

A jelentkezési lapon az alábbi felirat olvasható: Felsőoktatási felvételi jelentkezési lap (2011A). A tavalyin nem szerepelt az utolsó, zárójeles megjegyzés (2011A), ezért megijedtünk, hogy talán a könyvesboltból hazafelé kiejtettük a könyvből a B lapot, ami tavaly még nem volt. Mivel ezen a blogon a hülye, vagy annak tűnő kérdéseket sem szégyen feltenni, gyorsan felhívtuk az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatát, - ahol minden felvételivel kapcsolatos kérdésünkre választ kaphatunk-  és megkérdeztük, mivégre a zárójelben olvasható 5 karakter a lapon? A készséges munkatárstól megtudtuk, hogy szó sincs B lapról, az A az „általános” szó rövidítése, ahogyan a keresztféléves jelentkezésé a K a pótfelvételié pedig a P.

A kitöltött jelentkezési lapokat legkésőbb 2011. február 15-ig lehet benyújtani az Oktatási Hivatalhoz, enélkül érvénytelen a jelentkezés.

A könyv top 5 jótanácsa a jelentkezőknek:

1. Azon a jelentkezési lapon jelentkezz, amely az adott felvételi időszakra lett rendszeresítve!

2. Olvasd el a jelentkezési laphoz mellékelt kitöltési útmutatót és a Tájékoztató idevágó információit, mielőtt kitöltöd a lapot!

3. Fénymásold le a kitöltött jelentkezési lapot, mielőtt beküldöd!

4. Ajánlott küldeményként add fel!

5. Ne az utolsó napon jelentkezz!

És hopp, az első hiba a könyvben! 34. oldal, „A legfontosabb tanácsok a jelentkezéshez” című keretes írásában: azt írják, hogy csak a 2011. évi keresztféléves lapon jelentkezhetünk. („Csak a 2011. évi keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás hivatalos meghirdetései alapján és az eljárásra rendszeresített felsőoktatási jelentkezési lapon jelentkezzen!”) Nos, ezzel az apró, de számottevő hibával nagyot rúgtak gondosan felépített énmárkájukba, melynek alappillére a hitelesség. Aki egyéb hibát talál, ossza meg velünk!

- pótzéhá tanár úr -

A nyílt napok alapvető célja, hogy meggyőzzék a potenciális jelentkezőt arról, hogy a legjobb döntés ezt az intézményt választani. Tájékoztató előadásokat, bemutató órákat, teremlátogatásokat szerveznek, igyekeznek kielégíteni az érdeklődők folyó képzésekkel, felvételi eljárással kapcsolatos kíváncsiságát. A csábítás eszköze a sokszínű képzéspaletta, jól felszerelt tantermek, fejlett infrastruktúra bemutatása barátságos és tájékozott munkatársak segítségével.

A keresett egyetemek, főiskolák nyílt napjait tömeg és tülekedés jellemzi, mely a legnépszerűbb képzések standjánál és az igazolásosztó pultnál tetőzik. Sokat nyom ugyanis a latban a rendezvény látogatásáról szóló igazolás is, melyet a középiskolában elfogadnak az aznapi hiányzás okaként. Valljuk be, akad olyan végzős, aki azért megy el egy-egy tájékoztató napra a spanokkal, hogy igazolást szerezzen, s amint megszerezte amiért jött, távozik is. Legalább 5 óra lógás  nyerhető eme csekély befektetéssel. Persze nem ez a jellemző.

Célszerű úgy érkezni, hogy az interneten már utánanéztünk a kiválasztott karnak, képzésnek. A tájékoztató előadásokon ugyan bekövetkezhet a megvilágosodás: éppen ezt akarom csinálni! - de a véletlen eshetőségre bízni magunkat nem okos dolog. Jelentős hátrányban van ugyanis az, aki úgy próbál információhoz jutni, hogy nem tudja mit is kérdezhetne.

A felvételi tanácsadó pavilonoknál a képzéseken túl egyedi kérdésekben is segítséget kérhetünk, például kollégiumi jelentkezés, szociális és egyéb ösztöndíjak vagy esélyegyenlőség speciálisan az intézményre jellemző feltételeiről.

- pótzéhá tanár úr -

 A 2011-es felsőoktatási felvételi eljárásban való részvétel alapfeltétele a jelentkezési lap benyújtása 2011. február 15-ig. Ezért aztán, aki tovább akar tanulni, annak ilyen lapot szereznie kell. Sokan az e-felvételire esküsznek, ám vannak, akik nem akarnak lemondani a papírról.

Csak a jelentkezési lap miatt nem érdemes megvenni a könyvet, a lap máshol is beszerezhető. Ingyen, természetesen.

Ezek a helyek:

1. Educatio Kft. ügyfélszolgálata: Budapest Váci út 35. I. emelet

2. Oktatási Hivatal Regionális Igazgatóságai:

*Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság - 1132 Budapest, Váci út 18.

*Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság - 9024 Győr, Bem tér 15.

*Észak-alföldi Regionális Igazgatóság - 4029 Debrecen, Csapó u. 54.

*Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság - 7400 Kaposvár, Szántó u. 5.

*Dél-alföldi Regionális Igazgatóság - 6721 Szeged, Szilágyi u. 5.

*Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság - 3525 Miskolc, Széchenyi u. 103.

*Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság - 8200 Veszprém, Óváros tér 21.

3. Felsőoktatási intézmények

Ez utóbbi erősen bizonytalan faktor. Találomra felhívtunk négy vidéki felsőoktatási intézményt, olyan településeken, ahol nincs az Oktatási Hivatalnak irodája. Székesfehérváron, Sopronban, Egerben és Kecskeméten is azt a tájékoztatást kaptuk, hogy lesz jelentkezési lap, bár nem tudják mikor és nem tudják mennyi. Aki elég elszánt és rendszeresen telefonál az intézményekbe, annak jut, aki véletlenül jókor megy érte, annak is jut, biztosra azonban senki sem mehet. A fenti 7, regionális irodával rendelkező település lakóin kívül, aki nem akar hibázni, annak vagy utaznia kell, vagy elektronikusan jelentkeznie.

- pótzéhá tanár úr -

Kép forrása

Pályaválasztási szülői értekezlet lesz az ELTE-n december 4-én, szombaton. A rendezvény célja, hogy a felvételizők szüleinek a pályaválasztási kérdésekkel és a felvételi folyamattal kapcsolatban naprakész információkat nyújtsanak  –olvashatjuk a rendezvény sajtóközleményében. Az ELTE Karrierközpontja idén első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal rendezi meg a hiánypótló programot.

Íme, az első kanál orvosság. Persze kicsit ELTE szagú, de a hatóanyag a lényeg. Tessék szépen bevenni! Ja, hogy kicsit keserű? Hogy ezt eddig nem tetszett tudni? Most már tudja, Kedves Szülő. Ezen a rendezvényen még csak óvatosan suttogva hangzik el, amire valamennyi felvélteiző diák szülője hamarosan tapasztalati úton eszmél rá: a felvételi kissé bonyolult. Sőt,  ami rosszabb: a felsőoktatás rideg és személytelen. Itt már nem érdekel senkit, hogy Zsófi nehezen tanul, de amit megtanul, azt sose felejti el. Az sem, hogy Dávidnak közel kell ülnie a táblához, mert szemüveges és hogy tájfutásban országos bajnok.

A gyermekük jövője iránt elkötelezett, az ELTE-re zarándokoló édesanyáknak és édesapáknak fontos megérteni, hogy szükséges a szülői segítség és a felnőtt tapasztalat a felvételi folyamatában, de a gyerek helyett  dolgozni hiba. Az önállótlan gyermek a felsőoktatásban sokat fog szenvedni. Inkább horgászbotot adjon annak a gyereknek, Kedves Szülő, ne halat!

Felvételizőnek lenni olyan, mint súlyos betegségbe esni. Amíg az ember meg nem betegszik nem érezheti meg a helyzet komolyságát. De a kór felüti fejét és jön vele a zavar. Érthetetlen, kaotikus lázálmok, hagymázas képzetek, bizonytalanság. És a gyerek kérdez: Baj, hogy bioszból kettes voltam harmadikban? Ha rajzból emeltezek, azért adnak többletpontot szociológia szakon? Mi az a kredit? Albérlet ötven plusz rezsiért? Ötszáz diák közt hogyan ismer fel engem a professzor? - Sehogy, gyermekem, sehogy. - válaszolja erre a felelős szülő. Nyugodj meg! Ahhoz, hogy legyőzd a betegséget először meg kell ismerned azt. Ha megérted, máris megkezdődik a gyógyulás. Nem megy ez gyorsan. Felvi honlap, rendezvények, nyílt napok, telefonálgatás és főleg hetente kétszer egy kanál pótzéhá blog és a ponthatárok kihirdetésére már fel is épülhetsz!

Az ELTE-s szülői értekezlet ingyenes, pontos helyszíne és időpontja: 

2010. december 4. 10 óra (regisztráció 9 órától), ELTE BTK, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4. 

Az előadótér befogadóképességének végessége miatt a regisztráció kötelező.

-pótzéhá tanár úr-